Thim József (teljes nevén: Thim József Rudolf, Zombor, 1864. augusztus 6. – Budapest, 1959. október 4.) magyar orvosdoktor, járásorvos, történész.
Élete
Zomborban született, 1864-ben, Thim József és Turkovits Antónia gyermekeként, vallása római katolikus. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott végezte, az orvosi egyetemet Bécsben, Berlinben és Grazban hallgatta. Orvosi oklevelet 1889-ben nyert. Két évet töltött a grazi közkórházban mint alorvos és egyet a budapesti szemészeti klinikán Schulek tanár mellett. 1889-ben Titelre (Bács-Bodrog megye) és 1893-ban Zomborba nevezték ki központi járásorvosnak. 1895-ben tiszti orvosi oklevelet nyert. 1896-ben Sándor szerb király a Szent-Száva renddel tüntette ki.
1903. január 24-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála 10 évvel fiatalabb, szintén római katolikus vallású Szuchanek Mária Anna tanítónővel, Szuchanek Henrik és Kacetl Mária leányával.[2]
Több bakteriológiai és közegészségügyi témájú tanulmányt publikált, egyidejűleg szerb történelemmel is foglalkozott. 1917-től Bécsben volt orvos, 1921 és 1936 között a Collegium Hungaricum orvosként működött. Bécsi tartózkodása alatt nagyobb levéltári anyagot gyűjtött össze, történészekkel is gyakran konzultált.
1947. február 10-én Thim levelet írt a Miniszterelnökség Nemzetiségi Ügyosztályának, melyben felajánlotta megvásárlásra az 513 kötetet kitevő könyvtárát. A számos ritkaságot, többnyire magyar-jugoszláv kapcsolatokkal foglalkozó munkákat végül Trócsányi György főigazgató szakvélemények kikérése után úgy döntött, hogy a gyűjtemény jobb helyen lenne a Nemzetgyűlés Könyvtárában. Végül február 28-án megszületett a megállapodás Trócsányi és Thim között, melynek értelmében a gyűjtemény 12 000 forint értékben gazdát cserélt, ebből 9000 forintot a könyvtár, 3000 forintot pedig a Miniszterelnökség fedezett.
Felesége 1953. január 13-án elhunyt,[3] Thim 6 évvel élte őt túl.
Thim József 50 éves tudományos munkássága során több forrásmunkát is készített a magyar-jugoszláv kapcsolatok tárgykörében. Egy 1000 kötetes, szláv témájú könyvtára is volt, ennek túlnyomó része a második világháború forgatagában elveszett. Több mint 500 kötet később az Országgyűlési Könyvtárba került, ahol 1948-ban vették állományba, majd feldolgozták. Thim-gyűjtemény név alatt lelhető fel a könyvtárraktárban.
Cikkei a Hazánkban (I. III. 1884-85. Zombor városa 1848-49., A titeli fensík a magyar szabadságharczban, V. 1886. A zalatnai mészárlásról, Szerbia és a szerb mozgalom Magyarországon, Risztics János után, VIII. 1887. A szerb fölkelés kitörése, Belgrád ostroma, Vörös Antal följegyzéseiből, IX. 1888. Damjanich imája); a Bácskában (1885. 38. sz., 1886. 39. sz. Bács-Bodrogmegye 1848-49. iratairól, 1887. 76., 77. sz.); a Bács-Bodrog vármegyei tört. társ. Évkönyvében (1886. Zombor város eleste, Sterbácz eltünt község, 1888. A szerb vajdaság felállításának megkisérlése a mult században, 1891. Egy bácskai eltünt községről); a Délmagyarországi Lapokban (1905. 43. A fajmagyarság jövője); a Pallas Nagy Lexikonába a szerb történeti cikkeket írta.
Munkái
- Délmagyarország önvédelmi harcza 1848-1849-ben. I. kötet: Bácsbodrogmegyei és Szerém-végvidéki események. Zombor, 1887. (Ism. Egyetértés 133., P. Napló 145., Bácska 33. sz.).
- A szerbek története a legrégibb kortól 1848-ig. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti Nép- és Földrajzi könyvtár XXIV. Ism. Kath. Szemle 1893.).
- A malariákról. Bpest, 1893.
- Az 1848-49. szerb felkelés. Uo. 1894.
- Az Obrenovicsok fellépése a forradalom alatt. Zombor, 1894.
- Az egészségügyi közigazgatás reformjáról. Bpest, 1894.
- Egészségügyünk jelen viszonyai és a reform. Uo. 1895.
- Himlőoltási útmutató, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Hat táblával. Uo. 1896.
- Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Uo. 1897. Két kötet. Három tábl.
- Népszerű közegészségtan. A művelt közönség számára. Uo. 1898. (Egyetemes Ismeretek Tára VII.).
- Közegészségtan. Uo. 1899.
- Orvosi irásművek. Uo. 1904.
- Magyar orvosi Utmutató. Uo. 1905.
- Fajhygiene és a magyarság. Uo. 1905.
- A Magyarországi 1848–49-i szerb fölkelés története (I – III., Bp., 1930 – 1940)
- Ätiologisch-morphologische Forschungsergebnisse über Trachom und verwandte Einschlusskrankheiten. Pécs, Dunántúl Ny., 1930.
- Miletits Szvetozár és az 1848-49-iki szerb fölkelés. Budapest, Egyetemi Nyomda [1931].
- Bibliografiâ srpskog pokrete u Ugarskoj 1848-1849. Karlovic, Manastirska Štamp., 1931. (Josif Tim névváltozat alatt)
- Ueber die morphologische Verschiedenheit der Epithelein schlüsse und Protozoen bei der Einschlussblennorrhöe und Urethritis protozoica. Stuttgart, Enke, 1932.
Az 1895. nemzetközi kongresszuson tartott felolvasása: Über Serbiens Sanitätswesen und Gesetz.
Jegyzetek
Források
