Timok

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Timok
Közigazgatás
Országok	Szerbia,  Bulgária
Földrajzi adatok
Hossz	189 km
Vízhozam	25 m³/s
Vízgyűjtő terület	4666 km²
Forrás	Stara Planina, Szerbia
é. sz. 43° 55′ 12″, k. h. 22° 17′ 52″43.92, 22.29777777777843.920000°N 22.297778°E
Torkolat	Duna → Fekete-tenger
é. sz. 44° 12′ 49″, k. h. 22° 40′ 13″44.213611111111, 22.67027777777844.213611°N 22.670278°E
Elhelyezkedése
A Timok vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Timok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Timok (bolgárul: Тимок) folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

A Balkán-hegység (Stara Planina) nyugati lejtőin ered, Knjaževac közelében, és Negotintól 10 km-re keletre torkollik a Dunába. Hossza 189 km, és 15 km hosszan határt képez a két ország között a torkolata előtt. Vízgyűjtő területe 4666 km², közepes vízhozama a beömlésnél 25 m³ másodpercenként.

A Timok a régió egyik legszennyezettebb folyója, fő szennyezője a bori rézbánya. Vizében a fémek közül megtalálható a réz, az ólom és a kadmium.

Jelentős városok a Timok mentén: Knjaževac és Zaječar.

A Timok völgyében jelentős román kisebbség él. Kollektív jogaikat 2007-ben ismerte el a szerb állam, cserébe a koszovói függetlenség elismerésének bukaresti visszautasításáért.^[1]