Tőry Gusztáv Adolf (1823–1869) és Kunig Rozália (1830–1890)[5] fiaként született. A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett oklevelet 1887-ben, ezután Berlinben és Párizsban tanult. Miután hazatért, építészeti irodát nyitott. 1897-től a budapesti Műegyetem magántanára, 1906-tól rendkívüli tanára volt. 1908-tól Budapesten Pogány Móriccal létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinóivilágkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használtak, Lajta Béla hatására.
Családja
Felesége óbecsei Kollerich Margit Emma (1869–1945) volt.
Gyermekei: Tőry Blanka (1893–1949) és Tőry Tibor (1893–1970) gépészmérnök.
Ismert épületei
Elkészült épületei
1898: lakóház, 1021 Budapest, Budakeszi út 55.[6][7]
1905–1906: Erzsébet Homeopata Kórház (később: Schöpf-Merei Kórház), Budapest, Knézich u. 14.[8][9] (a szomszédos, Bakáts tér 10. szám alatti kórházépület eredetileg magánszanatóriumként épült 1906-ban, és tervezője nem Tőry, hanem Márkus Géza volt)
1902 és 1903 (2 pályázat): Erzsébet királyné emlékművének pályaterve, Budapest – az egyik 10.000 koronás első díjat tervük Telcs szobrásszal együttesen nyerte el[11]