Tőry Emil

Tőry Emil
Született	Tőry Emil Ágoston Rudolf 1863. április 17.[1] Pest[2]
Elhunyt	1928. május 31. (65 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész építészeti szakíró
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1887)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőry Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tőry Emil, születési nevén Tőry Emil Ágoston Rudolf (Pest, 1863. április 17.^[4] – Budapest, 1928. május 31.) építész, építészeti szakíró, Tőry Gusztáv (1857–1925) jogász, politikus testvére.

Tőry Gusztáv Adolf (1823–1869) és Kunig Rozália (1830–1890)^[5] fiaként született. A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett oklevelet 1887-ben, ezután Berlinben és Párizsban tanult. Miután hazatért, építészeti irodát nyitott. 1897-től a budapesti Műegyetem magántanára, 1906-tól rendkívüli tanára volt. 1908-tól Budapesten Pogány Móriccal létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használtak, Lajta Béla hatására.

Felesége óbecsei Kollerich Margit Emma (1869–1945) volt.

Gyermekei: Tőry Blanka (1893–1949) és Tőry Tibor (1893–1970) gépészmérnök.

• 1898: lakóház, 1021 Budapest, Budakeszi út 55.^[6][7]
• 1899: lakóház, 1056 Budapest, Belgrád rakpart 21.
• 1902: Délvidéki Kaszinó, Temesvár^[8]
• 1903: Erzsébet királyné emlékmű talapzata (szobor: Telcs Ede), Cece^[8]
• 1905 k.: Fa- és Fémipari Szakiskola, Arad^[8]
• 1905–1906: Erzsébet Homeopata Kórház (később: Schöpf-Merei Kórház), Budapest, Knézich u. 14.^[8][9] (a szomszédos, Bakáts tér 10. szám alatti kórházépület eredetileg magánszanatóriumként épült 1906-ban, és tervezője nem Tőry, hanem Márkus Géza volt)
• 1910: Római katolikus templom, Százhalombatta^[10]

• 1900: római katolikus templom, Batta^[8]
• 1902 és 1903 (2 pályázat): Erzsébet királyné emlékművének pályaterve, Budapest – az egyik 10.000 koronás első díjat tervük Telcs szobrásszal együttesen nyerte el^[11]
• 1903: Örökimádás templom, Budapest^[8] – az épület végül Aigner Sándor tervei szerint épült fel
• 1905: Madarasi-Beck nyaraló, Budapest^[8]
• 1905: Sáros-fürdő, Budapest^[8]
• 1905: Rudas-fürdő, Budapest^[8]
• 1905: Békepalota, Hága^[8]
• 1905: Kultuszminisztérium, Budapest^[8]
• 1906: Szent Imre Kollégium, Budapest^[8]
• 1906: Fekete Sas-szálló, Nagyvárad^[8]
• 1907: Földművelésügyi Minisztérium homlokzat áttervezés, Budapest^[8]
• 1907: Városháza, Szentes^[8]
• 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest^[12]

Bővebben: Pogány Móric#Tőry Emillel közösen tervezett épületei

• Marcus Vitruvius Pollio theoriaja az antik szentélyekről (Budapest, 1896)
• A görög építőművészet története az Ókorban (Budapest, 1904)
• A római építőművészet szerkezet- és alaktana (Budapest, 1904)
• Andrea Palladio szerepe az építőművészet történetében (Budapest, 1905)
• Róma antik építőművészete (Budapest, 1905)
• Újabb építkezések Németországban (Budapest, 1905)
• Michelangelo mennyezetképe a római Sixtus kápolnában (Budapest, 1912)
• Néhány szó a műegyetemi építészoktatás reformjához (Budapest, 1919)

A Magyar Művészet hasábjain Lyka Károly búcsúzott tőle 1928-ban.

• 
  Délvidéki Kaszinó, Temesvár
• 
  Belgrád rakpart 21., Budapest
• 
  Erzsébet Homeopata Kórház, Budapest
• 
  Nemzeti Színház pályaterve, Budapest
• 
  Adria Biztosító Rt. székháza, Budapest

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Lendvay Károly: Modern építőművészeti törekvések. Tőry és Pogány In: Magyar Építőművészet 10. (1912) / 7-8. szám

• Pogány Móric