Csak közúton érhető el, Kisnána felől a 24 131-es, Feldebrő és Detk felől pedig a 24 132-es számú mellékúton. Határszélét délen érinti még a 2420-as út is.
Története
Az újabb kőkorból és a bronzkorból származó emlékek igazolják az ember itteni korai megjelenését. Feltételezik, hogy a Tarna-völgyből vagy a Tarnócán dél felől jövő Tisza-kultúra népcsoportjai szállták meg a község határát. A falu neve először az 1332–37-es pápai tizedjegyzékben Weck alakban jelent meg, későbbi oklevelek Weche, Wech formában említik. A Vécsi család birtoka volt, 1438-ban Vécsi László, a vármegye alispánja birtokolta. A 15. század végén Vécsi Gábor hűtlensége miatt Mátyás király elkobozta a falut, és Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspöknek adományozta. A török uralom idején elnéptelenedett. A 17. század végén a kisnánai uradalomhoz tartozott, 1715-ben kuriális község, 1848 előtt úrbéres község, 1871 után nagyközség. Lakosainak fő megélhetési forrása a 20. század első felétől a búza-, kukorica-, zöldtakarmány- és lencsetermesztés. 1950 előtt közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozott, azóta önálló község.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 1,6% románnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,2%, református 6,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 11,4% (10,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% cigánynak, 0,7% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 5,7% református, 0,8% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (45,3% nem válaszolt).[16]
