Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak.
A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936–1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1939-től az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben tanult, ahol 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán földrajz–kémia tanári szakot is elvégezte.
1937-ben a Pozsonyi Magyar Közművelődési Testület rendezésében a pozsonyi városházán palóc lakodalmi és egyéb alkalmi rigmusokkal szerepelt.[1] 1940 novemberétől Félben lett kántortanító, majd bevonult. A második világháború után 1946-tól ugyanott községi írnok és kántor, majd 1950-1982 között tanár. 1978-ig volt az alapiskola igazgatója, ekkor sikerült végre elérniük a féli magyar iskola nyolcosztályossá bővítését.[2]
Több szakmai bizottság tagja volt, számos tankönyv és módszertani segédkönyv szerzője, illetve társszerzője az írástanítás és a zenei nevelés területén.[3] 1954–1978 között a Szocialista Nevelés szerkesztőbizottságának tagja.
Felesége Kováts Borbála tanárnő. Fiai László, az Ifjú Szivek igazgatója,[4] és György is népzenészek.
Elismerései és emléke
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
2016 Fél község díja (feleségével együtt az életművükért)[5]
Művei
1956 A magyar nyelvtanítás módszertana. Pozsony (társsz.)
↑Ún. Iskolafoglalás, mely a szülői engedetlenséget és tiltakozást takarja, miután már harmadszor próbálták meghiúsítani a magyar iskola kibővítését (az új épületek eltulajdonításával).
↑Fónod Zoltán 2004 (főszerk.): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. 409-410.