Vasbeton

A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag. A beton és a vasbeton a világon a legelterjedtebb építőanyag, mivel kivitelezése viszonylag egyszerű és a készítéséhez felhasznált anyagok olcsók, valamint a vasbeton szerkezetek alig igényelnek karbantartást.

A vasbetonban általában a nyomófeszültséget a beton veszi fel, ugyanis a beton a nyomásnak jól ellenáll. A beton húzószilárdsága viszont kicsi, így a szerkezetek azon részeibe, ahol húzófeszültség ébred, acélbetéteket helyeznek. Méretezése a homogén anyagokhoz képest más, mivel a szerkezetben több fajta anyag van jelen.

A terhelt vasbeton tartónál a beton a húzásra terhelt részeknél már kis teher hatására meg fog repedni, a további húzóerőt az acélbetét veszi fel, a nyomóerőt pedig a beton be nem repedt része. A teherbírás kimerülését a beton összemorzsolódása vagy az acél elszakadása jelenti.

• Viszonylag alacsony építési költsége, könnyen elérhető
• A vasbeton szerkezetek különleges tűz elleni védelem nélkül is állékonyabbak más szerkezetekkel szemben
• Lényegesen merevebbek, mint például a fa- vagy az acélszerkezetek
• Alacsony fenntartási költségek, viszont bizonyos környezeti hatásokkal, például sózással szemben védeni kell
• Az alapanyagok sok helyen hozzáférhetőek, egyszerűen szállíthatóak
• A vasbeton szerkezetek szinte tetszőleges alakban elkészíthetőek

• Az alacsony húzószilárdság miatt a vasbeton szerkezetek hajlamosak a repedésre
• A helyszínen készített vasbeton szerkezetek betonozása előtt zsaluzatot kell készíteni
• Az acélhoz képest a beton szilárdsága jóval kisebb.
• A vasbeton szerkezeteket utólag átalakítani legtöbbször igen körülményes

• Kollár László: Vasbetonszerkezetek, Műegyetemi Kiadó, 2000.

• Szálerősítésű beton

Nézd meg a vasbeton címszót a Wikiszótárban!

A Wikimédia Commons tartalmaz Vasbeton témájú médiaállományokat.