Pomogáts Béla szerint „írói munkásságának az adott karaktert, hogy elkötelezetten ragaszkodott szülőföldjének hagyományaihoz, ez írói nézőpontját is meghatározta, ugyanakkor széles látókörben fogta át a magyar és európai kultúra értékeit, emellett mindig megkereste azt a kifejezésmódot, legyen az színpadi alkotás, esszé vagy irodalomtörténeti tanulmány, amely által a leghitelesebben nyilváníthatja ki mondanivalóját.”
A színház vonzásában. Jegyzetek a műhelyből (Állami Magyar Színház, Sepsiszentgyörgy, 1980)
Ünneprontók (1982)
Wesselényi Miklós (Budapest, 1983)
A megtévesztett. Misztótfalusi Kis Miklós monológja az eklézsiakövetés után (monodráma, Budapest, 1993)
Vékára tett mécses. Esszék a XVI–XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998
Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Bibliotheca Transsylvanica)
"Benned róvom erdélyi adómat". Németh László és Veress Dániel levélváltása, 1959–1975; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Bibliotheca Transsylvanica)
A sepsiszentgyörgyi magyar színház rövid története, 1948–1992; Tinta, Árkos, 2021