Erdélyi örmény nemesi Vertán /Vártán ('várd վարդ') családból származik.[1][2]
Vertán János birtokos fia. A két első gimnaziális osztályt Nagyváradon járta, a többit és a jogot az egyetemen Pesten végezte 1833-ban; az ügyvédi vizsgát szintén Pesten tette le 1837-ben. Azután 1837-től kezdve Bihar megyében Szombatságban lakott és ott a megyei közgyűlésen élénk részt vett és mindig a Szabadelvű Párt érdekében működött. 1848-ban Bihar megye magyarcsékei kerületi szolgabírájának megválasztotta. De a szabadságharc előrehaladásával a bihari szabadcsapatba állott és mint százados a haza ügyét fegyverrel szolgálta. A fegyverletétel után rövid ideig ismét szolgabíró volt, de azután mint szabadelvű ember hivatalából elbocsátották és üldöztetésnek volt kitéve. 1861-ben a magyarcsékei kerület ismét országgyűlési képviselőnek választotta; ott is a Szabadelvű Párt embere, a Határozati Párt híve és különösen a követi utasítások pártolója volt. 1861-ben lakását Szombatságról áttette Kunágotára, 1864-ben szerezte battonyai birtokát.
Az Aradon megjelent Alföldnek buzgó munkatársa volt; az Egyetértésben is többször megjelent cikke.
Munkái
A nemzetiségi kérdés Magyarországban. Írta Szombatsági. Pest, 1861
Politikai kérdések és tanulmányok. Írta Kunágoti. Kiadta Márton Ferencz. Arad, 1862
A képviseleti és önkormányzati rendszer, vonatkozva hazánkra. Uo. 1865 Online
A «jövő» nemzetisége: Cikksorozat Kunágotitól. Uo., 1868 (Melléklet az Alföldhez).
Hagyatékom Etele, Jenő és Csaba fiaimnak. Bpest, 1875 (2. kiadás. Uo., 1884. Előszóval és életrajzzal Györgyösy Rudolftól (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1881. 9. sz.)
