Vukovije

	Vukovije
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Đulovac
Jogállás	falu
Irányítószám	43500
Körzethívószám	(+385) 43
	Népesség
Teljes népesség	91 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 36′ 57″, k. h. 17° 16′ 44″45.615800°N 17.278900°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 57″, k. h. 17° 16′ 44″45.615800°N 17.278900°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vukovije (1971-ig Vukovje Batinjsko) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 46, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Toplica-patak völgye felett, a Drenovac-patak forrásvidékén fekszik.

Története

Vukovije területén már a középkorban település állt, ezt bizonyítják a Drenovac és Kućišta nevű határrészeken előkerült leletek. A térség középkori települései nagyrészt 1542-ben a török hódítás során pusztultak el.

A település a 19. században keletkezett Batinjani keleti határrészén. A második katonai felmérés térképén „Vukovie” néven találjuk. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1880-ban 135, 1910-ben 139 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 12%-a cseh, 9%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 69%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt.

A délszláv háború idején az 1991 végére Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegység irányába húzódtak vissza, ahonnan többször is betörtek a közeli falvakba, így Vukovjéra is. 1994. május 11-én a szerb felkelők felgyújtották a települést. Az ott talált polgári személyeket a szomszédos Batinjska Rijekára hurcolták, ahol válogatott kínzások után kivégezték őket. A mészárlást csupán hárman élték túl. A szerb fegyveresektől csak 1995 májusára, a Bljesak-hadművelettel egyidőben végrehajtott katonai akcióval sikerült megtisztítani a környéket. 2011-ben a településnek 97 lakosa volt.