A Buck-Ticket 1983-ban Fudzsioka városában alakították barátok, Imai Hiszasi családjának ábécéjében, akkor még Hinan Go-Go (非難GO-GO, „Kritika Go-Go”) néven. Higucsi Jutaka kérte meg középiskolai barátját, Hosino Hidehikót, hogy csatlakozzon, azt szerették volna, hogy ő legyen az énekes, de Hosinót jobban érdekelte a gitározás, így Imai barátja, Araki került a mikrofon mögé. Imai rebellis osztálytársa, Szakurai Acusi lett a dobos.[8] Érettségi után Imai Tokióba költözött Arakival és designiskolába járt. Egy évvel később Higucsi és Hosino is követte őket a fővárosba. Hétvégenként hazatértek gyakorolni és fellépni. Szakurait nem engedték a szülei Tokióba, így Higucsi testvérének, Yagami Tollnak az SP nevű együtteséhez szeretett volna csatlakozni, ám Toll visszautasította, az SP pedig feloszlott. 1985-ben a Buck-Tick megvált énekesétől, Arakitól, aki képtelen volt vokálban felvenni a versenyt Imai gyorsan fejlődő dalszerzői képességeivel. Szakurai meggyőzte a tagokat, hogy inkább énekelne, így a dobok mögé Yagami ült. Ez lett az együttes végleges felállása, mely azóta is változatlan.[9][10][8][11]
2004-ben Yagami Toll & The Blue Sky néven indított szólóprojektet, melynek tagjai rajta kívül Jose Tino PePe és Mr. Big Dig voltak, mint a The Blue Sky, valamint Alex Tamagi and James Norwood mint az Optical Surfers. Időnként Suzu és Mike is vokáloztak az együttesnek.[12] Első lemezük 1977/Blue Sky címen 2004-ben jelent meg.[4][13] Az album személyes jellegű Yagami számára, 1977-ben motorbalesetben elhunyt bátyja, Tóru (innen származik a Toll művésznév) inspirálta.[14] Az együttes második lemeze Wonderful Home -Thunder & Cold Wind- címmel 2019-ben jelent meg, más zenekari felállással.[15]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Toll Yagami című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.