Adolf német király

	Adolf
	Nassaui Adolf egy korabeli királyi pecséten (1298). Felirat: ADOLFVS : DEI : GRATIA ROMANORVM : REX SEMPER : AVGVSTVS
	Német király
	Uralkodási ideje
	1292. május 5. – 1298. június 23.
Koronázása	Aacheni dóm; 1292. július 1.
Elődje	I. Rudolf
Utódja	I. Albert
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Nassau uralkodóinak listája
Született	1250 körül
Elhunyt	1298. július 2. (48 évesen); Göllheim
Nyughelye	Speyeri dóm; 1309. augusztus 29.
Édesapja	II. Walram nassau-weilburgi gróf
Édesanyja	Katzenelnbogen-i Adelheid
Testvére(i)	Diether of Nassau; Richardis of Nassau; Mechtild of Nassau; Imagina of Nassau;
Házastársa	Isenburg-Limburg Imagina
Gyermekei	Mechtild of Nassau; Gerlach I of Nassau; Ruprecht V of Nassau; Walram III of Nassau; Henry of Nassau; Adelaide of Nassau; Imagina of Nassau; Adolf of Nassau;
	; 1292-es intituláció egy dokumentumon: Adolphus dei gratia Romanorum Rex Semper Augustus, magyarul: Adolf, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkori királya és augustusa, németül: Adolf von Gottes Gnaden Römischer allzeit erhabener König
	A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nassaui Adolf (németül: Adolf von Nassau), (1250-1255 körül^[1] – 1298. július 2.^[1] Göllheim), 1292-től a német királyi cím viselője. A nassaui grófi család tagja.

Trónra lépése

Nassaui Adolf a II. Vencel cseh király és a Habsburg-ház közötti hatalmi vetélkedésnek köszönhette trónra lépését. A német fejedelmek I. Habsburg Rudolf fia, Albert helyett Adolfot választották annak reményében, hogy a jelentéktelennek tartott grófi családból választott császár mellett nemesi hatalmuk erősödhet.

Adolf megválasztásakor nem rendelkezett sem katonai, sem politikai hatalommal. Megválasztását azonban Siegfried kölni érsek javaslatára II. Vencel cseh király az általa vezetett katonai szövetséggel támogatta, melynek tagja volt Csehország, Szászország, valamint Brandenburg. Az érsek választása azért esett Adolfra, mert annak birtokai a Lahn folyó környékén épp a Habsburg terjeszkedés útját állták Köln irányába.

Uralkodása

Adolf azzal erősítette meg a cseh királyhoz fűződő viszonyát, hogy fiát, Ruprechtet összeházasította Vencel leányával, Agneskével (1289-96). A király támogatta továbbá a cseh törekvéseket Eger (ma Cheb), valamint Pleissen várainak megszerzésére és bekebelezésére.

Amikor Adolf megszerezte Türingia és Meißen vidékeit, megsértette a mainzi érsek érdekeit. Ezt követően viszonya megromlott a cseh Vencellel is, aki Habsburg-hívek tanácsára Albert oldalára állt (ld. bécsi egyezség, 1298), majd seregeik Göllheim mellett megütköztek Adolf seregeivel, aki a csatában életét vesztette.

Források

Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 16. old.

Gyermekei

Adolf 1271 körül^[3] házasodott össze Limburgi Imaginával^[3] (? – 1313 körül), aki gyermeket szült férjének:

Henrik^[3] (meghalt gyermekként)
Rupert^[3] (? – 1304. december 2.)
Gerlach^[3] (1288 előtt – 1361. január 7.)
Adolf^[3] (1292 – 1294)
Walram^[3]
Adelheid^[3] (? – 1338. május 26.)
Imagina^[3] (meghalt gyermekként)
Matilda^[3] (1280 előtt – 1323. június 19.)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6 99. oldal
↑ James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Nassau 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még

Előző uralkodó:
I. Rudolf

Német király
1292 – 1298
Német-római császár
–

Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806)

I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”

800		814		840		843		855		875		877		881		887		891
	I. Károly		I. Lajos		—		I. Lothár		II. Lajos		II. Károly		—		III. Károly		—

891		894		898		899		901		905		915		924		962		973		983
	Vid		Lambert		Arnulf		—		III. Lajos		—		I. Berengár		—		I. Ottó		II. Ottó

983		996		1002		1014		1024		1027		1039		1046		1056		1084		1105		1111		1125		1133		1137		1155
	—		III. Ottó		—		II. Henrik		—		II. Konrád		—		III. Henrik		—		IV. Henrik		—		V. Henrik		—		III. Lothár		—