Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Amerikaiak

Amerikaiak
Teljes lélekszám
331,4 millió (2020)[1]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Mexikó799 000<
 Fülöp-szigetek38 000–300 000
 Brazília22 000–260 000
 Egyesült Királyság171 000<
 Németország153 000<
 Ausztrália117 000<
 Franciaország100 000<
 Szaúd-Arábia70 000–80 000
 Izrael77 000<
 Magyarország~3 700
Nyelvek
Legalább 0,9%: angol, spanyol, kínai nyelvek
Teljes lista
Vallások
Legalább 0,9%: keresztény (protestáns, katolikus, mormonok), zsidó, iszlám
Teljes lista
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikaiak témájú médiaállományokat.

Az amerikaiak az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai vagy nemzetiséggel, de állampolgársággal nem rendelkező lakosai.[a][2][3] Az ország lakosai a világ sok részéről származnak, így az alkotmányban a nemzetiséget állampolgársághoz és hűségeskühöz köti, nem származáshoz.[4][5][6][7]

Etnikum

2020-as népszámlálás[8]
Nem latino, fehér amerikaiak
(főleg európai amerikaiak, de észak-afrikai és közel-keleti amerikaiak is a kategóriában) 		57,8%
Latino amerikaiak
(főleg hispán amerikaiak, de brazil-amerikaiak is) 		18,7%
Afroamerikaiak
(fekete-afrikai amerikaiak) 		12,1%
Ázsiaiak vagy ázsiai amerikaiak
(kelet-, délkelet-, és dél-ázsiai amerikaiak) 		5,9%
Őslakos amerikaiak 0,7%
Őslakos hawaii és csendes-óceáni népek 0,2%
Legalább két csoport 4,1%
Más 0,5%

Beszélt nyelvek

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája és amerikai angol nyelv

Az angol az ország de facto nyelve, bár szövetségi szinten nincs hivatalos nyelv. 2007-ben a lakosság 80%-a csak angolul beszélt otthon, amit a spanyol követett, 12%-kal. Az utóbbit tanulják egyben a leggyakrabban a második nyelvként az amerikai diákok. Az ország harminc államában hivatalos nyelv az angol, így vannak akik szerint szövetségi szinten is be kéne vezetni.

Hawaii államában a hawaii és az angol nyelv is hivatalos.[9] Új-Mexikóban törvény szerint az angol mellett a spanyol használatára is lehetőséget kell tenni a lakosok számára, annak ellenére, hogy egyik nyelv se hivatalos. Hasonló a helyzet Louisiana területén is, a francia és az angol nyelvvel.[10] Kaliforniában kötelezően kell léteznie egyes dokumentumoknak spanyolul is. Több területen is hivatalos nyelvnek számítanak a helyi őslakos nyelvek, mint Alaszkában, Dél-Dakotában, Guamon, Amerikai Szamoaán és az Északi-Mariana-szigeteken is

2010-es adatok (otthon beszélt nyelv)[11]
Nyelv % Lakosok száma
Angol 80,38% 233 780 338
Az összes nyelv, ami nem angol 19,62% 57 048 617
Spanyol 12,19% 35 437 985
Kínai nyelvek (kantoni és mandarin) 0,9% 2 567 779
Tagalog 0,53% 1 542 118
Vietnámi 0,44% 1 292 448
Francia 0,44% 1 288 833
Koreai 0,38% 1 108 408
Német 0,38% 1 107 869

Vallásuk

2014-es adatok szerint[12]
Vallás %
Keresztény 70,6
Protestáns 46,5
Evangélikus 25,4
Régi protestáns 14,7
Fekete felekezetek 6,5
Katolikus 20,8
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza 1,6
Jehova tanúi 0,8
Ortodox kereszténység 0,5
Egyéb keresztény 0,4
Nem keresztény vallások 5,9
Zsidó 1,9
Iszlám 0,9
Buddhizmus 0,7
Hinduizmus 0,7
Más, nem keresztény vallások 1,8
Vallástalan 22,8
Nincs konkrét válasza 15,8
Agnoszticizmus 4,0
Ateizmus 3,1
Nem válaszolt 0,6

Diaszpóra

Amerikai állampolgárok sok országba emigráltak világszerte. Nagyobb amerikai közösségek élnek Argentínában, Ausztráliában, Brazíliában, Costa Ricán, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hongkongban, Indiában, Japánban, Kanadában, Kínában, Mexikóban, Németországban, Pakisztánban és Új-Zélandon. Annak következtében, hogy az ország lakosai eredetileg is sok helyről származnak, a kivándorló állampolgárok nem mindenképpen egy helyen összpontosulnak.[13] 2016-ban több, mint 9 millió amerikai állampolgár élt külföldön.[14]

  Az Egyesült Államok
  1 000 000<
  100 000<
  10 000<
  1000<

Megjegyzések

  1. ↑ Egyes amerikai külterületek lakosai amerikai nemzetiségűek, de nem rendelkeznek állampolgársággal.

Jegyzetek

  1. ↑ 2020-as amerikai népszámlálás
  2. ↑ Az Amerikai Egyesült Államok Törvénykönyve (8 USC; § 1401; § 1408; § 1452)
  3. ↑ U.S. nationals born in American Samoa sue for citizenship (angol nyelven). NBC News, 2018. március 28. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  4. ↑ Fernandez v. Keisler, 502 F.3d 337. cite.case.law. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  5. ↑ Permanent Allegiance Law and Legal Definition | USLegal, Inc.. definitions.uslegal.com. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  6. ↑ Christine Barbour – Gerald C. Wright: Keeping the Republic: Power and Citizenship in American Politics, 6th Edition The Essentials. 2013–01–15. ISBN 978-1-4522-4003-9 Hozzáférés: 2023. december 12.  
  7. ↑ William Petersen – Michael Novak – Philip Gleason: Concepts of Ethnicity. 1982. ISBN 978-0-674-15726-2 Hozzáférés: 2023. december 12.  
  8. ↑ A Breakdown of 2020 Census Demographic Data. NPR. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  9. ↑ Hawai`i State Constitution - Article 15. web.archive.org, 2007. július 5. [2007. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  10. ↑ Susan J. Dicker: Languages in America. Internet Archive. 2003. ISBN 978-1-85359-651-3 Hozzáférés: 2023. december 13.  
  11. ↑ US Modern Language Association. web.archive.org, 2007. december 1. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  12. ↑ America's Changing Religious Landscape. The Pew Forum, 2015. május 12. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  13. ↑ Dam, Andrew Van: Why have millions of Americans moved to these countries instead?. The Washington Post, 2022. december 23. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  14. ↑ CY by numbers. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Kembali kehalaman sebelumnya