Bánffy Miklós főpohárnok mester volt 1464 és 1466 között, majd 1466 és 1487 között Pozsony vármegye főispánja. 20 évvel korábban Mátyás király örök adomány címen adta a pozsonyi várat alsólendvai Bánffy Miklósnak 1478-ban.[1]
Bánffy Miklós Mátyás király leghűségesebb alattvalói közé tartozott. Antonio Bonfini szerint Mátyás a testvéreként szerette. 1471-ben megkapta az aradi főispáni tisztséget is Solymos várával együtt. Bonfini szerint azonban később Mátyás király is szemet vetett a legendásan szép Bánffy Miklósné herceg Sagan Margit asszonyra, férje azonban megszöktette őt a király elől, ezért Mátyás elvette tőle címeit és két évre börtönbe záratta. 1474-ben Bánffy Miklós vezette azt a küldöttséget, amely Nápolyba utazott Beatrix leendő királynéért. Ferdinánd nápolyi király leányát Beatrixot, Hunyadi Mátyás király aráját, leendő napája özvegy Hunyadi Jánosné 20 előkelő hölggyel várta Pettauban, hová az Nápolyból Bánffy Miklós fedező kísérete alatt megérkezett. Pettauból a még akkor fennállt római út Mura-Szent-Mártonon át egyenesen vezetett Alsó-Lendvára és Bánffy Miklósnak intézkedése folytán alsó-lendvai várában 1476november 25-én megérkezvén, a királyi arát és a királyi édes anyját Bánffy Miklós neje a szépségéről híres sagani Margit hercegné fogadta. Bánffy Miklós részt vett a Moldvai Királyság elleni hadjáratban, és megmentette Hunyadi Mátyás életét, aki hálából a Bánffy családot 1477-ben az örökös grófok sorába emelte. 1483. január 8-án Mátyás magyar király pozsonyi főispánná nevezte ki Bánffy Miklóst, vörös pecsétviasz használati jogot adományozott, illetve bárói címet neki és fivérének Bánffy Jakabnak is adományozott.[2]
A Jagelló-korban Bánffy Miklós ajtónállómester, illetve udvarmester volt 1491-től 1500-ig.[3] A zalai főurak közül elsőként Bánffy Miklós pártolt át II. Ulászlóhoz, aki őt az ajtónállómesterséggel jutalmazta meg. Őt követték az addig semleges Egervári László horvát-szlavón-dalmát bán, bajnai Both András, a Kanizsaiak, alsólendvai Bánffy Jakab és kevendi Székely Jakab.[4]
↑Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története.
↑O 69 - Kúriai Levéltár - Acta post advocatos - F. 29. - N°. 16.
↑Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000). Egy főúri család a XVI. században
↑A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012). Tanulmányok. II. Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata