Ajtónállómester
Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik.
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]
Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt.
Csőszök ispánjai
Név
|
Tisztségviselés ideje
|
Uralkodó neve tisztségviselése idején
|
Megjegyzés
|
Trisztán[1]
|
1250 körül
|
IV. Béla
|
Buzád nembeli
|
Árpád-kori ajtónállómesterek
Név
|
Ajtónállómesterség ideje
|
Ajtónállómestersége alatti uralkodó
|
Megjegyzés
|
Tamás[4]
|
1261–70
|
IV. Béla
|
Pok nembeli
|
Anjou-kori ajtónállómesterek
A vegyesházi királyok ajtónállómesterei
Királyi főajtónállók (1526-1848)
Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]
Név
|
Tisztségviselés ideje
|
Uralkodó neve tisztségviselése idején
|
Megjegyzés
|
Guthi Országh Imre
|
1522-1536†
|
II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd
|
|
?
|
1536-1537
|
Szapolyai János, I. Ferdinánd
|
|
Tharnóczi Imre
|
1539?-1556
|
|
Bánffy László
|
1556. március 4. - 1573
|
I. Ferdinánd, Miksa
|
alsólindvai gróf
|
Balassa János
|
1574. április 16. - 1576
|
Miksa
|
gyarmati
|
Révay Mihály
|
1577. március 23. - 1587
|
Rudolf
|
|
Révay Ferenc
|
1587. november 12. - 1598
|
|
Istvánffy Miklós
|
1599. február 5. - 1615†
|
Rudolf, II. Mátyás
|
kisasszonyfalvi
|
Pethe László
|
1615. augusztus 15. - 1617. november 17.†
|
II. Mátyás
|
hetesi báró
|
Alaghy Menyhért
|
1618. július 2. - 1625. november 29.
|
II. Ferdinánd
|
bekényi; utána országbíró
|
Rákóczi Pál
|
1625. november 29. - 1631. július 24.
|
felsővadászi; utána országbíró
|
Nyáry István
|
1631. november 27. - 1643†
|
II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
|
bedeki
|
Csáky László
|
1643. június 8. - 1649. október 23.
|
III. Ferdinánd
|
gróf; utána országbíró
|
Erdődy Gábor
|
1649. november 23. - 1650†
|
monyorókeréki; utána országbíró
|
Pálffy Miklós
|
1650. július 22. - 1662. november 22.
|
III. Ferdinánd, I. Lipót
|
erdődi gróf; utána kamarás
|
Draskovits Miklós
|
1662. november 22. - 1681. december 27.
|
I. Lipót
|
gróf; utána országbíró
|
Zichy István
|
1681. december 27. - 1690. június 12.
|
koronaőr; utána tárnokmester
|
Czobor Márk
|
1692. január 24. - 1728. március 1.†
|
I. Lipót, I. József, III. Károly
|
szentmihályi gróf
|
Esterházy György
|
1730. április 19. - 1735†
|
III. Károly
|
galántai gróf
|
Pálffy Károly
|
1735. március 4. - 1774†
|
III. Károly, Mária Terézia
|
gróf
|
Pálffy (III.) Lipót
|
1777. február 17. - 1799†
|
Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc
|
gróf
|
Erdődy József
|
1799. december 13. - 1806
|
I. Ferenc
|
gróf; utána étekfogó
|
Nádasdy Mihály
|
1806. szeptember 26. - 1826. június 10.†
|
gróf
|
Esterházy József
|
1827. augusztus 31. - 1830
|
galántai gróf
|
Amadé Antal
|
1830. június 25. - 1834
|
V. Ferdinánd
|
várkonyi gróf
|
Malonyai Nepomuk János
|
1835. január 10. - 1837
|
vicsapi báró
|
Zichy Ferenc
|
1838. január 4. - 1848
|
vázsonykői gróf
|
Források
- ↑ a b Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, 242. o. (1983). ISBN 963-281-221-2
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 48-49. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Budapest: Gondolat. 1989. ISBN 963 05 6722 9
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 117. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d e f g Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 212,224,239,246,248. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d e http://lexikon.katolikus.hu/A/ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3.html
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 206. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 247-248. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 252,407. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 299,412. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d e f Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 354. o. (1986). ISBN 963-547-085-1
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 340,354,356. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 220. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7
|
---|
Országos méltóságok | |
---|
Udvari tisztviselők | |
---|
Egyéb főméltóságok | |
---|
|
|