A bódhiszattva-fogadalom a mahájánabuddhista irányzatban használatos fogadalom, amelyet minden érző lény javára tesznek a gyakorlók. Általánosságban véve bódhiszattvának tekintik azt, aki letette ezt a fogadalmat. Az ún. prátimoksa-fogadalom érvényét veszíti a halál után, a bódhiszattva-fogadalom viszont tovább él a következő életekben is. A bódhiszattva-fogadalomnak két hagyománya él: az egyik Aszangától, a másik Nágárdzsunától ered.[1]
„A korábbi Szugatákhoz hasonlóan a buddhák realizálták a megvilágosodott tudatot , és a bódhiszattva-gyakorlat Összes szintjét megvalósították, Én is ezt fogom tenni, minden érző lény javára, Létrehozom a megvilágosodott tudatot És a bodhiszattva gyakorlat Összes szintjét megvalósítom.[3]”
Ehhez a buddhákhoz kell imádkozni és gyakorolni kell a magasabb morális és spirituális megvalósítást és mások szolgálatára kell cselekedni. A bodhiszattvák főleg a hat tökéletességet gyakorolják: nagylelkűség, odaadás (Dána), erény, moralitás, fegyelem, helyes viselkedés (Síla), türelem, tolerancia, kitartás, elfogadás (Ksánti), energia, szorgalom, életerő, erőkifejtés (Vírja), egypontú koncentráció, kontempláció (Dhjána), bölcsesség, belső látás (Pradnyá).[4]
Kelet-Ázsia
A bodhiszattvafogadalomhoz hasonlóan gyakorolják Kínában, Japánban és Koreában a következő négyrétű fogadalmat.
Lények tömege, korlátok nélkül, felesküdök, hogy megmentem [mindet].
煩惱無盡誓願斷
Fánnǎo wújìn shì yuàn duàn
번뇌무진서원단
pon nö mu dzsin szo von dan
Aggodalom [és] gyűlölet, [megtévesztő-vágyak] kimeríthetetlen, felesküdök, hogy lerombolom [mindet]
法門無量誓願學
Fǎ mén wúliàng shì yuàn xué
법문무량서원학
pop mun mu rjang szo von hak
Dharma kapuk mérték nélkül felesküdök, hogy megtanulom [mindet].
佛道無上誓願成
Fó dào wúshàng shì yuàn chéng
불도무상서원성
pul do mu szang szo von szong
Buddha út, mindennél magasabb, felesküdök, hogy elérem.
Tibet
A tibeti buddhizmus kétféle bodhiszattva vonal létezik. Az egyik az indiai buddhizmusból származó csittamátra mozgalom, amelyről úgy tartják, hogy Maitréja bodhiszattvától ered, amelyet később Aszanga terjesztett tovább. A másik a Madhjamaka mozgalom, amelyet Mandzsusrínak tulajdonítanak és amelyet később Nágárdzsuna, majd még később Santidéva terjesztett tovább. A két vonal közötti legjelentősebb különbség az, hogy a csittamátra vonalnál az esküt csak olyanok tehetik, akik korábban már letették a prátimoksa esküt.[5]
↑Śāntideva. Bodhisattvacaryāvatāra, Neil Elliott és Kelsang Gyatso angol nyelvű fordításából fordította a szerkesztő, Ulverston: Tharpa Publications, 30. o. (2002). ISBN 9780948006883
