| Cézium-karbonát[1]
|
![]()
|
|
| IUPAC-név |
cézium-karbonát
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
534-17-8
|
| PubChem |
10796
|
| ChemSpider |
10339
|
| SMILES |
|---|
| [Cs+].[Cs+].[O-]C([O-])=O |
|
| InChI |
|---|
| 1/CH2O3.2Cs/c2-1(3)4;;/h(H2,2,3,4);;/q;2*+1/p-2 |
|
| InChIKey |
FJDQFPXHSGXQBY-UHFFFAOYSA-L
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
Cs2CO3
|
| Moláris tömeg |
325,82 g/mol
|
| Megjelenés |
fehér por
|
| Sűrűség |
4,072 g/cm³
|
| Olvadáspont |
610 °C (bomlik)
|
| Oldhatóság (vízben) |
2605 g/l (15 °C)
|
| Oldhatóság (etanol) |
110 g/l
|
| Oldhatóság (dimetilformamid) |
119,6 g/l
|
| Oldhatóság (dimetil-szulfoxid) |
361,7 g/l
|
| Oldhatóság (szulfolán) |
394,2 g/l
|
| Oldhatóság (metilpirrolidon) |
723,3 g/l
|
| Veszélyek
|
| MSDS |
http://www.fishersci.ca/viewmsds.do?catNo=AC192040250
|
| EU osztályozás |
 Xi
|
| EU Index |
nincs listázva
|
| R mondatok |
R36/37/38 R68
|
| S mondatok |
S26 S36/37/39
|
| Lobbanáspont |
nem gyúlékony
|
| Rokon vegyületek
|
| Azonos kation |
cézium-hidrogén-karbonát
|
| Azonos anion |
lítium-karbonát
nátrium-karbonát
kálium-karbonát
rubídium-karbonát
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A cézium-karbonát ionvegyület, képlete Cs2CO3. Fehér, kristályos, szilárd anyag. Nagyon jól oldódik poláris oldószerekben, mint a víz, alkohol, dimetilformamid. Más karbonátokhoz, például a nátrium- vagy kálium-karbonáthoz képest jobban oldódik szerves oldószerekben, de sokukban – mint a toluol, klórbenzol és 1,4-dimetil-benzol – csak kevéssé oldható. Szerves kémiai szintézisek során bázisként használják.
Előállítása
Cézium-karbonátot elő lehet állítani cézium-oxalát hőbontásával, a reakcióban cézium-karbonát mellett szén-monoxid keletkezik:[2]
- Cs2C2O4 → Cs2CO3 + CO
Elő lehet állítani cézium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával is:[2]
- 2 CsOH + CO2 → Cs2CO3 + H2O
Kémiai reakciói
Fontos reagens szulfonamidok, aminok, β-laktámok, indolok, heterociklusos vegyületek, N-szubsztituált aromás imidek, ftálimidek és számos más hasonló vegyület N-alkilezési reakciójában.[3] Kutatások folynak e vegyületek szintézisének kidolgozására és biológiai hatásuk vizsgálatára.[4] Arany-nátrium-klorid (NaAuCl4) jelenlétében a cézium-karbonát nagyon hatékony aerob oxidálószer különböző alkoholok aldehiddé és ketonná szobahőmérsékleten történő oxidálásához, a reakció nem igényel további polimer vegyületet. Primer alkoholok alkalmazásakor nem keletkezik sav.[5] Az alkoholok karbonilvegyületté történő szelektív oxidációját – a karbonil köztitermék nukleofil jellege miatt – régebben nehezen tudták megvalósítani.[4] Erre a célra Cr(VI) és Mn(VII) reagenseket használtak, ám ezek feltehetően károsak a környezetre, és drágák is. Cézium-karbonátot lehet használni a Suzuki-, Heck- és Sonogashira-kapcsolás során is. Cézium-karbonáttal hatékonyabban végezhető el az alkoholok karbonilezése és az aminok karbaminálása, mint egyes korábban kidolgozott módszerekkel.[6]
Jegyzetek
- ↑ Weast, Robert C., ed. (1981). CRC Handbook of Chemistry and Physics (62nd ed.). Boca Raton, FL: CRC Press. p. B-91. ISBN 0-8493-0462-8..
- ↑ a b E. L. SIMONS, E. J. CAIRNS, L. D. SANGERMANO (1966). „Purification and preparation of some caesium compounds”. Talanta 13 (2), 199. o. PMID 18959868.
- ↑ Mercedes, Escudero, Lautaro D. Kremenchuzky, a Isabel A. Perillo, Hugo Cerecetto, María Blanco (2010). „Efficient Cesium Carbonate Promoted N-Alkylations of Aromatic Cyclic Imides Under Microwave Irradiation”. Synthesis 4, 571. o. DOI:10.1055/s-0030-1258398.
- ↑ a b Babak, Karimi, Frahad Kabiri Estanhani (2009). „Gold nanoparticles supported on Cs2CO3 as recyclable catalyst system for selective aerobic oxidation of alcohols at room temperature”. Chemical Communications 5556 (55). DOI:10.1039/b908964k.
- ↑ Lie, Liand, Guodong Rao, Hao-Ling Sun, and Jun-Long Zhang (2010). „Aerobic Oxidation of Primary Alcohols Catalyzed by Copper Salts and Catalytically Active m-Hydroxyl-Bridged Trinuclear Copper Intermediate” (reprint). Advances in Synthesis and Catlaysis 352 (23). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/adsc.201000456. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
- ↑ Rattan, Gujadhur, D. Venkataraman and Jeremy T. Kintigh (2001). „Formation of aryl–nitrogen bonds using a soluble copper(I) catalyst”. Tetrahedron Letters.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Caesium carbonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
