A történelmi indiai hatások miatt a Saka naptárat mind a mai napig használják Balin, Jáván, Indonéziában. Nyepi, a "csened napja" a Saka újév ünnepe Balin. Nepál holdnaptára ebből az indiai naptárból fejlődött ki. A gyarmatosítás előtt az élet sok területén ezt használták a Fülöp-szigeteken is, ahogy arra a lagunai réztáblás iratok is utalnak.
A történelmi Saka naptárat ma is széles körben használják. Ez napéveket alkalmaz.
A naptár felépítése
A naptári hónapok a trópusi állatövi jegyeket követik, és nem a hindu naptárban használt másik állatövi beosztást.
#
Név (Szanszkrit)
Hossz
Kezdet dátuma (Gergely-naptár szerint)
Trópusi állatjegy
Trópusi állatjegy (szanszkritul)
1
Chaitra
30/31
március 22/21
Kos
Meṣa
2
Vaishākha
31
Április 21
Bika
Vṛṣabha
3
Jyēshtha
31
Május 22
Ikrek
Mithuna
4
Āshādha
31
Június 22
Rák
Karkata/Karka
5
Shrāvana
31
Július 23
Oroszlán
Simha
6
Bhaadra
31
Augusztus 23
Szűz
Kanyā
7
Āshwin
30
Szeptember 23
Vízöntő
Tulā
8
Kārtika
30
Október 23
Skorpió
Vṛścika
9
Agrahayana
30
November 22
Nyilas
Dhanur
10
Pausha
30
December 22
Bak
Makara
11
Māgha
30
Január 21
Vízöntő
Kumbha
12
Phalguna
30
Február 20
Halak
Mīna
A chaitra[2] a naptár első hónapja. A chatra 30 napos és március 21-én kezdődik, kivéve mikor szökőév van, mert ilyenkor a kezdési időpontja március 21, és 31 napos a hónap. Az év első felében minden hónap 31 napos, és ezzel veszik figyelembe, hogy a Nap lassabban halad ilyenkor az ekliptikán.
A hónap nevei a régebbi, hinduholdnaptárakból származnak, így elképzelhető másfajta írásalak is, és nehézségek adódhatnak arra nézve, hogy meghatározzák, melyik hónaphoz is tartozik ez adott nap.
Az éveket a Saka időszámítás szerint számítják, mely az i. e. 78-ra eső nulladik évvel kezdődik. A szökőévet a következőképp lehet meghatározni. Az indiai évszámhoz hozzá kell adni 78-at. Ha ez a Gergely-naptár szerint szökőév, akkor az szökőév a Saka időszámítás szerint is. Felépítése a perzsa naptárhoz hasonlít.
Bevezetése
Meghnad Saha, elismert indiai asztrofizikus volt a Naptár Reform Bizottság vezetője, melyet a Tudományos és Ipari Kutatások Bizottságának az égisze alatt hoztak létre. A bizottságnak tagja volt még A. C. Banerjee, K. K. Daftari, J. S. Karandikar, Gorakh Prasad, R. V. Vaidya és N. C. Lahiri. A bizottság Saha kezdeményezésére jött létre. A Bizottság feladata az volt, hogy a tudományos ismeretek alapján hozzon létre egy pontos naptárat, melyet India-szerte be lehet vezetni. Ez egy nagy feladat volt. A bizottságnak harminc különböző naptárat kellett átnéznie, melyeket az ország különböző részein használtak. A feladatot tovább nehezítette, hogy ezek a naptárak vallási és regionális eseményeket is számításba vetek. India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru a Bizottság 1955-ben megjelent jelentésének előszavában azt írta: „ Ezek a régebbi naptárak az ország korábbi politikai tagoltságát mutatják meg. Most, hogy függetlenné váltunk, minden bizonnyal kívánatos, hogy valamilyen közös naptárat alakítsunk ki polgári, társadalmi és egyéb igényeink figyelembe vételével. Ezt tudományos megközelítésből kellett elvégezni.”[3]
A naptárat a Saka korszakban 1879. chaitr 1-én, Gergely-naptár szerint 1957. március 22-én vezették be.
