Károlyháza

Ez a szócikk a Győr-Moson-Sopron vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyháza (egyértelműsítő lap).

Károlyháza
Kimle-Károlyháza vasútállomás
Károlyháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Mosonmagyaróvári
Jogállás	község
Polgármester	Barna Péter (független)[1]
Irányítószám	9182
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 05″, k. h. 17° 20′ 36″47.801361111111, 17.34331111111147.801361°N 17.343311°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 05″, k. h. 17° 20′ 36″47.801361111111, 17.34331111111147.801361°N 17.343311°E
Károlyháza Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Károlyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Károlyháza község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

A település a Kisalföld északnyugati részén helyezkedik el, a Mosoni-síkság peremén, a Hanság és a Szigetköz határán. Közigazgatási területe négy településsel határos, északkelet felől Kimlével, dél felől Lébénnyel, nyugat felől Újrónafővel, észak felől pedig Mosonmagyaróvárral.

Területének északi határán húzódik az 1-es főút, közúton csak ezen érhető el Győr-Öttevény és Mosonmagyaróvár felől is, a 85 303-as útra letérve. Közigazgatási határai közt áthalad ezen felül a Budapest-Hegyeshalom közti M1-es autópálya is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal érinti, s ezen vasútállomása is van, ami 2017 óta a Kimle-Károlyháza nevet viseli (neve 2017 előtt Kimle, korábban pedig Horvátkimle volt).^[3]

A kutatásokból kiderült, hogy már a honfoglalás idején lakott hely volt. A Károlyháza elnevezéssel az 1898-as helységnévtárban találkozhatunk először. Nevét vélhetően a 19. században élt Károly főhercegtől, a magyaróvári uradalom tulajdonosától kapta. Moson 1904-es kataszteri térképén a település helyén csak a vasútállomás felvételi épülete és a major található. A második világháború után a birtokot államosították. E település a vasútállomás, valamint a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság V. kerületi telephelye körül alakult ki. A 2002. évi önkormányzati választásokkor (2002. október 20-án) szakadt ki Kimle községből.

Az utóbbi években a település lendületes fejlődésnek indult.

Az elmúlt időszakban felújították a községházát. Könyvtárat létesítettek. Idősek klubját hoztak létre, polgárőrséget alapítottak, citerazenekart hoztak létre. Károlyházán önálló sportklub működik férfi focicsapattal. Létezik automata tekepálya is. A sportépületben orvosi vizsgáló működik.

• 2002–2006: Szép Károly (független)^[4]
• 2006–2010: Szép Károly (független)^[5]
• 2010–2014: Szép Károly József (független)^[6]
• 2014–2019: Szép Károly József (független)^[7]
• 2019–2024: Barna Péter (független)^[8]
• 2024– : Barna Péter (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,5% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,7% (25,7% nem nyilatkozott).^[9]

• Itt született 1864-ben Kemény Lajos publicista, történész.

• Károlyháza határában található a Fertő–Hanság Nemzeti Park egy része.
• A vasútállomás mellett működik az E-ON Rt. transzformátorállomása, amelynek nevezetessége, hogy az első vasúti nagyfeszültségű villamosvezetéket Budapest és Horvátkimle állomás között építették ki.
• Winter major- intézői kúria és a védett parkja

• CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X

• Honlap