A szomszédos települések: észak felől Enese 8, északkelet felől Rábapatona 15 (légvonalban 6), kelet felől Mérges 5 (légvonalban 2,5), délkelet felől Rábaszentmihály 1,5, délnyugat felől Bodonhely 6 (légvonalban 3), nyugat felől Bágyogszovát 10 (légvonalban 6), északnyugat felől pedig Kóny 13 (légvonalban 6,5) kilométerre. A megyeszékhely, Győr mintegy 21 kilométer távolságra található.
Megközelítése
A településen, annak főutcájaként végighúzódik a 8417-es út, közúton csak ezen érhető el, a 83-as főúttéti és a 85-ös főút enesei szakasza felől. Keleti szomszédjába, Mérgesre a 84 129-es számú mellékút vezet a község északi külterületei felől. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonalEnese vasútállomása kínálja.
Története
Csécsényt (Kis-, Nagy-), az Árpád-kori települést, mai nevén Rábacsécsényt az ismert oklevelek 1228-ban említik először Chechen alakban.
1258-ban Cethun, 1328-ban Chethen, Chechen néven fordul elő a település neve.
1256-1258 körül a Győr nemzetség birtoka volt, s így feltehetőleg az ő ősük lehetett az a György, aki 1228-ban Csécsény felől Kapi határosa volt.
1328-ban Győr nemzetségbeli Ders fiai Péter és Miklós, valamint a zselicszentjakabi apát cserébe adták a csécsényi uradalmat a pannonhalmi apátságnak.
1526-ban Máté pannonhalmi apát és konventje a Rábacsécsényben levő részbirtokukat s a birtok közelében levő rábai malom felét zálogba vetette gróf Cseszneky Györgynek, a komáromi és tatai várak kúriai gazdájának s örököseinek, 300 magyar forintért.
1593-ban gróf Cseszneky János győri gyalogoskapitány volt a település fő birtokosa. A 16-17. század folyamán a szarvaskendiSibrik és a milványi gróf Cseszneky család, valamint a pannonhalmi apátság többször pereskedett Rábacsécsény birtokért. A 19. században a Szalacsy család rendelkezett a községben a legnagyobb birtokkal, ők vásárolták meg az egykori Cseszneky-Sibrik-kúriát is.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,3%, evangélikus 4,5%, felekezeten kívüli 4,2% (21,3% nem nyilatkozott).[12]
