16 éves korában, 2000-ben már indiai bajnoknak mondhatta magát, miután ellenmondást nem tűrő magabiztossággal nyerte meg hazájában a Forma Maruti-sorozatot, melynek tíz futamából hetet megnyert, méghozzá úgy, hogy mind a tízszer övé volt a pole pozíció és a versenyben futott leggyorsabb kör is.
Még mindig csak 17 éves volt, amikor 2001-ben összesen nyolc futamgyőzelmével megnyerte a Forma-2000-es Ázsia-bajnokságot, és ezzel minden idők legfiatalabb formaautós bajnoka lett a keleti kontinensen. Teljesítménye elismeréseképp, ugyanebben az évben neki ítélték oda "Az év legígéretesebb ázsiai autóversenyzője" díjat.
Formula–3
Sikereinek köszönhetően 2001-ben tesztelési lehetőséget kapott az egyik legpatinásabb Formula–3-as csapatnál, a Carlin Motorsportnál. 2002-ben Európába költözött, a Brit Formula–3-as bajnokság ún. Nemzeti Osztályában szerepelt. A T-Sport pilótájaként 6. helyen végzett, hét dobogós helyezést és egy leggyorsabb kört tudott felmutatni 156 pontja mellé
2003-ban ugyanabban a géposztályban maradt, és a szezon huszonnégy futama alatt szerzett nyolc győzelmének és összesen tizenkilenc dobogós helyezésének köszönhetően, a bajnok venezuelai Ernesto Viso és az északír Steven Kane mögött a 3. helyen zárta a bajnokságot. Két leggyorsabb kör és hét pole pozíció szerepelt még statisztikájában.
2004-ben feljebb lépett, és immár a Brit Forma-3 legfelső kategóriájában versenyzett, ahol 37 pontjával az év végi 14. helyig jutott.
Szintén 2004-ben a búcsúzó World Series by Nissan sorozatban is bemutatkozott honfitársa, Narain Karthikeyan oldalán, aki mellé az utolsó két, Jerezben rendezett versenyre ugrott be, előbb a 8., majd a 4. helyen intették le. Összesítésben a 16. helyen zárt.
Formula Renault
Míg Karthikeyan bemutatkozott a királykategóriában, Chandhok az alsóbb osztályokban folytatta szereplését. 2005-ben az első ízben megrendezett World Series by Renault versenysorozatban állt rajthoz öt futamon, ám pontot nem szerzett, ezzel a tabella 29. pozícióban végzett.
Ugyanebben az évben sporttörténelmi tett fűződik a nevéhez, ő volt ugyanis az első pilóta, aki az indiai színeket képviselte az A1 Grand Prix2005-2006-os kiírásában. Ezen a három versenyen egy 15., egy 16. hely és egy kiesés volt a mérlege. Ezt követően a csapatvezető fiának, Armaan Ebrahimnak kellett átadnia az ülést.
2006-ban visszatért Ázsiába, ahol hét győzelmével és 131 ponttal megnyerte az először megrendezett Ázsia Forma Renault V6 bajnokságot. Kilenc dobogó, és négy-négy első rajtkocka és leggyorsabb kör szerepelt még statisztikájában.
Chandok 2007-ben szerződött le a GP2-be, a Durango csapat pilótájaként. Első győzelmét Belgiumban, Spa-Franchorchampsban aratta. Törökországban pole pozícióból indult, majd összeütközött Nakadzsima Kazukival. Ezek után Nakadzsima bokszutca áthajtásos büntetést kapott, Chandok pedig feladni kényszerült a versenyt.
Ezek után Chandok novemberben meghívást kapott a Formula–1-ben a Red Bull csapatától egy kétnapos tesztnapra, Catalunyába.
Chandok maradt még a GP2-ben, azonban csapatot váltott, a következő évben már az ISport International csapat tagjaként indult a versenyeken Bruno Senna csapattársaként..[1] Egy versenyt nyert, összetettben tizedik lett. Részt vett a sorozat ázsiai szériájában is. Szintén egy versenyt nyert és szintén összetettben a tizedik helyen végzett, valamint a szezon végén megkapta a legjobb versenyzőnek járó díjat.[2]
2009-ben az indiai versenyző maradt a GP2-ben, az Ocean Racing Technology (ismertebb nevén: ORT) csapathoz szerződött..[4] A bahreini versenyeken kapott lehetőséget, azonban elég gyenge teljesítménye után elutasították a csapattól.
Formula–1
Kapcsolata a Force Indiával
Karunt sokan összefüggésbe hozták a Force India csapattal, mégpedig azért, mert a csapat tulajdonosa Vijay Mallya jó viszonyt ápolt a pilóta családjával. Miután a 2009-es szezonban a csapat első számú versenyzője, Giancarlo Fisichella a Ferrarihoz igazolt a sérült Felipe Massa helyére, biztossá vált, hogy Chandok ül be majd a helyére az elkövetkezendő néhány versenyre. A csapat azonban a harmadik számú versenyzőt, Vitantonio Liuzzit támogatta. Később a csapatfőnök azonban megerősítette, hogy Karun a csapat tesztpilótája lesz Neel Janival együtt.
Karun a bahreini nagydíj szabadedzését nem tudta befejezni hidraulikai problémák miatt. Az időmérő edzésen elég gyengén teljesített, az utolsó rajtkockát szerezte meg csapattársa előtt, aki 1,7 másodperccel volt gyorsabb, mint ő.[6] A futamon már egy kört követően kicsúszott, és a falnak csapta az autóját, így feladta a versenyt. Az ausztrál nagydíjon befejezte a versenyt, a 14. helyen ért célba. Malajziában és Kínában is a középmezőnyben fejezte be a versenyt (15. és 17. hely). A következő három versenyen nem ért célba, a felfüggesztés problémája miatt kiállni kényszerült, MonacóbanJarno Trullival ütközött, a török nagydíjon technikai problémák miatt nem tudta befejezni a versenyt. 18. lett Kanadában és Valenciában és 19. Silverstoneban. A német nagydíjon már nem állt rajthoz, ugyanis a csapat megbízhatatlan teljesítménye miatt elutasította, a helyére az egykori Formula–1-es versenyzőt Jamamoto Szakont ültették. A későbbi versenyeken azonban kapott állást, mégpedig a BBC Radio 5 Live csatorna sportkommentátora lett.
2011. március 22-én hivatalossá vált, hogy Karun lesz a Lotus csapat tartalékpilótája.[7] Az ausztrál nagydíjon az egyik szabadedzésen ő vezette az autót, de technikai problémák miatt nem tudta tovább folytatni a gyakorlást. Továbbra is szakértő kommentátorként dolgozik a BBC Radio 5 Live csatornának, azonban csak a spanyol nagydíj óta közvetít.
A német nagydíjon versenyzői ülést kapott az olasz Jarno Trulli helyett,[8] az időmérő edzésen már az első szakaszban búcsúzott, a 21. rajtkockát szerezte meg. A futamot befejezte, bár az első helyezett Lewis Hamiltontól 4 kört kapott.[9]
