Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A riboflavin (INN) (E101), vagy más néven B2-vitamin, egy könnyen felszívódó, vízben oldódó, az állatok egészségének fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. Csakúgy, mint a többi B-vitamin, a szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen, ugyanis fontos szerepet játszik a zsírok, szénhidrátok és a fehérjék lebontásában, valamint a vérképzésben, a légzés folyamatában, antitesttermelésben, növekedésben és a szaporodásban is nélkülözhetetlen. Mindezeken felül az egészséges bőrért, hajért, körmökért és a pajzsmirigy szabályozásában is elengedhetetlen. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Riboflavinum néven hivatalos.
A riboflavin név a ribóz és a latin flavus = sárga szó összetételéből származik.[2]
Története
Az 1920-as években kiderült, hogy a rizshéjból nyert, a beri-beri kialakulását megakadályozó kivonat több komponensből áll. A hőérzékenyt B1-nek, a hőstabilt B2-nek nevezték el. Később megállapították, hogy az utóbbi is több vegyület keveréke.
Szintézisét Kuhn és Paul Karrer kutatócsoportja 1935-ben dolgozta ki egymástól függetlenül.
Előfordulása
Megtalálható a tejben, sajtokban, különféle leveles zöldségekben, májban, és az élesztőben. Közvetlen napfény hatására elbomlik. A felesleg a vizelettel kiürül a szervezetből, de mivel az emberi test nem képes raktározni a riboflavint, hiánya gyakran produkál tüneteket, mint például szembetegségek, néhány esetben szürkehályog, véreres, viszkető, égő szem, valamint fényérzékenység.
A riboflavin hiánya
Az ajánlott napi bevitel 1–1,5 mg.
Hiánya dermatitiszt, vakságot és idegrendszeri problémákat okozhat. Nélkülözhetetlen a növekedésben. Hiányában a nyelv és ajak duzzadása, súlyos béltünetek, fáradtság, a hemoglobinszint csökkenése is felléphet.
A hiánytünetek napi 10–20 mg riboflavinnal megszüntethetők.
Ipari felhasználása
Sárgás, narancssárga-sárga színe miatt gyakran színezőanyagként használják elsősorban bébiételek gabonapelyhek, szószok, sajtok, gyümölcsitalok készítésénél.
↑ abcdeA riboflavin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 8. (JavaScript szükséges) (angolul)
↑Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 125. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 64. o.
Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 4 kötet., 135–136. o.
Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Fordította Dr. Bíró György. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. 123–127. o. ISBN 963 242 900 1
Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 634–635. o. ISBN 963 240 021 6
Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 772. o. ISBN 963-19-2784-9
Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 113. o. ISBN 963-10-3269-8
Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 558–560. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Színezékek (E100–199) · Tartósítószerek (E200–299) · Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok (E300–399) · Sűrítő anyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek (E400–499) · Savanyúságot szabályzó és csomósodást gátló anyagok (E500–599) · Ízfokozók (E600–699) · Egyéb (E900–999) · Kiegészítő vegyületek (E1100–1599)
Sárga (E100–109) · Narancsszínű (E110–119) · Piros (E120–129) · Kék és lila (E130–139) · Zöld (E140–149) · Barna és fekete (E150–159) · Egyéb (E160–199)
