Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihar-hegység második legmagasabb csúcsa, az 1836 m-es Vigyázó- (vagy Vlegyásza) csúcs.
Domborzat
Vulkáni képződmény, a legkésőbbi mezozoikum, illetve neozoikum harmadidőszakában keletkezett és alig 60 millió éves. Az újkor tengerszintje, továbbá az erózió koptatásának eredményeként a tömb ma lapos nagy kiterjedésű gerinc 1600–1800 m magassággal. A vizei mélyre vájt, meredek falak között futnak, sok vízeséssel.
A Nagy-Sebes(Drăgan) vizét körülölelő Vigyázó-tömb félkör, illetve patkó alakú ívét magas, de lapos hegyhátak jellemzik.
A keleti gerincét messziről felismerhetjük, már a Kolozsvár környéki erdős, magas domboldalakról látszanak, de különösen jól látható a Bánffyhunyadnál kezdődő Kalotaszegi-medencéből és a Sebes-Körös völgyéből. A Vigyázó törpefenyőkkel tarkított csúcsa a hosszú gerincen alig azonosítható.
Fehér-kövek
Közvetlenül a csúcs alatt fekszik a Vlegyásza-menedékház 1430 m-en, délről a festői Fehér-kövekmészkőképződménye határolja, vakító fehér szikláival és 1557 m-es csúcsával.
A Tolvaj-vár(Piatra Tâlharului) várromszerű szikláival, a Bocsásza(Buteasa) 1792 m-es, égbe meredő csúcsával uralja a Nagy-Sebes völgyét.
A hegység nyugati szárnyát a Jád és a Fekete-Körös zárja le. A kanyargós Jád völgye vetekszik a Nagy-Sebes völgyével. A változatos tájon található a Jád-völgyi víztározó a menedékházzal. A mészkősziklás szorosokat szebbnél szebb vízesések tarkítják, amelyeknek igazi gyöngyszeme a Jadolina.
A Vigyázó-gerinc nyugati részét a Mező-havas(Poieni) 1627 m-es csúcsa uralja, gyönyörű kilátással a Nagy-Sebes völgyére és a Vigyázóra, illetve a Bocsászára, valamint a Fekete-Körös vízgyűjtőjének erdőrengetegei felé. Erre van a Mézgedi-cseppkőbarlang(Meziad) is. Pádis irányába található az 1654 m-es Bohogyő(Bohodei), híres vízesésével, majd a Horgas-havas(Cârligați), az 1640 m-en fekvő nyereggel, amely a Vigyázó keleti ívével köti össze.
.svg){kind=small}