WinnetouKarl May számos regényében szereplő amerikai indián hős. Nevének jelentése Égő Víz. Karl May történeteiben az egyes szám első személyben mesélő Old Shatterhand („a kéz, amely pozdorjává zúz”, apacs nyelven: Szelki Lata) találkozik Winnetouval, és a kezdetben drámai események után igaz barátságot kötnek. Számos összetűzésben vesznek részt, tanúbizonyságot téve nagyszerű harcmodorukról és embertársaik iránti könyörületességükről. Winnetou karaktere a „nemes vadember” idea megtestesítője, ami az írásakor népszerű romantikus nézete volt.
Winnetou - Karl May halálának 75. évfordulójának emlékére kiadott bélyegen (1987)
Winnetou, akinek egy fehér ember, Kleki Petra (Fehér Atya) volt a nevelője, az apacsokmeszkaleró[1] törzsének (és ezzel minden apacs törzsnek) a főnökévé válik, miután édesapját, Incsu-Csunnát (Jóságos Nap, mint égitest) és húgát, Nso-Csi-t (Szép Nap, mint időszak) megöli egy Santer nevű fehér bőrű bandita. Winnetou Ilcsi (Szél) nevű fekete lován lovagol, és az apjától örökölt Ezüstpuska (németül: Silberbüchse, ezüstszögekkel kivert fegyver) nevű fegyverét használja. Old Shatterhand, miután az apacs törzsfőnök vértestvére lesz, Hatátitla (Villám) nevű lován lovagol {Swallow, azaz Fecske nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is}, és a nagy kaliberű golyók befogadására alkalmas Medveölőt, és a híres Henry-féle karabélyt[2] használja. Az eredeti sorozatban May nem említi Villám nevét, más művekből viszont ismeretes. Old Shatterhand és Winnetou mellett sok híres westmanről esik szó a történetben, többek között Old Shatterhand tanítómesteréről, Sam Hawkinsról, és annak két hűséges barátjáról, Dick Stone-ról és Will Parkerről, továbbá Old Firehandról, Old Deathról, Sam Sans-earről és Phil Walkerről. A sorozat utolsó kötetében Winnetout lelövik az ogellallák (sziú törzs), Santer pedig elnyeri méltó büntetését.
Karl May Winnetou-regényei szimbolizálják a bizonyos mértékben romantikus vágyat a szabad élet után, az életet szoros együttműködésben a természettel, a bizakodást az emberek alapvető jóságában, nem elfeledve, hogy folyamatos fenyegetést jelent a rosszakaratú ellenség. A regénysorozat fesztiválok fő látványossága lett (Karl May-fesztivál, Karl May-játékok), Karl Maynak, vagy még inkább apacs hősének, Winnetounak a tiszteletére.
A Winnetout mára az egyik legismertebb ifjúsági regényként ismerjük, számtalan kiadást megélt magyar nyelven is. Mégis 2013-ig kellett várni, hogy új és modern fordítás jelenjen meg, ami a teljes művet, átdolgozás nálkül tartalmazza. A György Gábor által készített magyar változat ennyiben föltétlen egyedülálló.
A Winnetou először 1904-ben jelent meg magyarul Szekrényi Lajos fordításában (1904), ennek nyelvezete azonban már szinte megjelenésekor riasztóan elavult volt, s a fordító át is dolgozta a szöveget. A második teljesnek mondható kiadást Kosáryné Réz Lola jegyzi (1927), de természetesen mára ez a majdnem százéves szöveg is sok szempontból régiesnek tűnik. E két kiadáson kívül 2013-ig csak és kizárólag nem teljes, rövidített, átdolgozott és átírt magyar változatok jelentek meg.
Közülük azonban kiemelkedik a legismertebb átdolgozás, amelyet a Móra Könyvkiadó jelentetett meg számos alkalommal 1966-os születése óta. Ez a – néha egy kötetben is kiadott – rövidítés, amely Szinnai Tivadar munkája volt, nem csak annyiban tér el az eredeti May-féle regénytől, hogy kicenzúrázták belőle a kereszténységre utaló részleteket, Winnetou halotti imáját és még néhány, politikailag aggályosnak ítélt bekezdést. Szinnai jelentősen lerövidítette az eredeti regényt, ugyanakkor helyenként hosszabb részleteket írt is bele. S persze ő is kihagyva a szerzői elő- és utószót. Így elmondható, hogy a Duna International négy kötetének megjelenése Irodalomtörténeti jelentőségű esemény volt 2013-ban.[3]
Az összes alábbi filmben Pierre Brice francia színész játszotta Winnetout. A zenéket Martin Boettcher német zeneszerző írta, kivéve a „Winnetou und sein Freund Old Firehand”-ét, amelyet Peter Thomas, szintén német zeneszerző alkotott meg.
Az Ezüst-tó kincse (1962) – Treasure of Silver Lake (1965) (USA) (Németország) (Jugoszlávia)
Winnetou 1. rész (1963) – Apache Gold (1965) (USA)
Old Shatterhand (1964) – Apaches Last Battle (1964) (UK)
Winnetou 2. rész - Az utolsó renegátok (1964) – Last of the Renegades (1966) (UK) (USA)
