Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Zichy–Hadik-kastély

Ez a szócikk a Zichy-Hadik-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Zichy-kastély.
Zichy–Hadik kastély
A Zichy–Hadik-kastély látképe madártávlatból
A Zichy–Hadik-kastély látképe madártávlatból
Ország Magyarország
TelepülésSeregélyes
Épült1821
ÉpíttetőZichy Ferenc
Stílusklasszicista
CsaládZichy család
Tulajdoni helyzetmagántulajdon
Elhelyezkedése
Zichy–Hadik kastély (Seregélyes-Pusztaszabolcs)
Zichy–Hadik kastély
Zichy–Hadik kastély
Pozíció Seregélyes-Pusztaszabolcs térképén
é. sz. 47° 07′ 06″, k. h. 18° 34′ 35″47.118406°N 18.576511°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 06″, k. h. 18° 34′ 35″47.118406°N 18.576511°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy–Hadik kastély témájú médiaállományokat.

A Zichy–Hadik-kastély 1821-ben épült klasszicista stílusú kastély Seregélyesen. A kastély gróf Zichy Ferenc kezdeményezésére épült. A Zichy–Hadik-kastély kertje védett természeti érték.

Története

A kastélyt gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere[forrás?] építtette 1821-ben, azonban a tervezésről és az építésről nem maradtak fenn dokumentumok.[1] A valószínűleg Pollack Mihály tervezte[2] kastély U alakú, 4000 négyzetméter alapterületű, klasszicista stílusú épület, melynek magasabb, középső szárnya emeletes, míg az alacsonyabb, oldalsó szárnyak egyszintesek. A középső szárnyán található főhomlokzat közepén négyoszlopos portikusz (oszlopfolyosó) áll, az ezt felfelé záró timpanonba került a Zichy grófi család címere.[3][4][5]

A kastélybelső is követ római kori témákat, jegyeket, nem csak a külső.[4] Lyka Károlytól tudjuk[forrás?], hogy Zichy gróf a székesfehérvári Pilch Ferencet bízta meg a kastély szobáinak és termeinek kifestésével. A nagyterem freskóinak érdekessége, hogy úgynevezett árnyfestési technikával készültek, ami főleg filmeken és képeken nyújt térhatású látványt.[3][1]

A kastély körül angolparkot alakítottak ki, ahova ültettek egzotikus növényeket, továbbá építettek pálmaházat, kertészházat, tavat, csónakházat és vízimalmot is.[5]

A kastély keletkezésével kapcsolatban érdekes történet kapott szárnyra a tulajdonos családban, miszerint Ferenc császár így szólt Zichyhez: „A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, hallom ott Önnek szép kastélya van, ott fogok megszállni.”[4] A grófnak azonban csak birtoka volt Seregélyesen, kastélya nem,[4][2] így a tervezés és az építtetés is gyorsan zajlott, hogy a kastély 1822-re elkészülhessen. Nem tudni, hogy valós-e a háttértörténet vagy csak legenda, de a kastélyt mindössze nyolc hónap alatt építették meg, benne a császári hálószobával.[4][2] A császár végül csak 1826-ban szállt meg itt, két éjszakára a számára kialakított földszinti szobában.[5]

A kastély 1893-ban került a Hadik család tulajdonába, amikor gróf Hadik János politikus feleségül vette a kastély örökösét, Zichy Alexandra (1873–1949) grófnőt;[6] lakodalmuk három napon át tartott az épületben.[5] A kastély utolsó nemesi lakói fiuk, gróf Hadik Béla (1905–1971) és felesége, Széchenyi Alice (Aliz) grófnő (1911–1974) – Széchenyi László lánya – voltak, akik a második világháború nehézségei miatt disszidáltak; s ugyan mindketten külföldön hunytak el, ma a seregélyesi családi sírhelyen nyugszanak.[3][7][8][6]

A második világháború alatt a kastély komolyabban megsérült,[4][5] értékei többnyire német és szovjet katonák kezébe került, és csak csekély részük lett meg, az épület berendezéseit pedig elhordták vagy tönkretették. Így történelmi szempontból is fontos az a vaskazetta és faláda, ami mintegy 500 tárgyat tartalmazott, és amit 1976-ban kerti munkások találtak a kastélyparkban egy fa kivágása során. A tárgyak között ezüst és aranyozott ezüst evőeszközök, ezüstedények, medalionok, tarsolyok, dobozkák, ékszerek és egyéb értékes dolgok voltak: egyesek 19. századiak vagy antik darabok, többségük azonban a 20. század elején készült. Minden bizonnyal a disszidáló házaspár ásta el értékeik egy részét az angolparkban, hogy később visszatérve újrakezdhessék életüket a kastélyban. A lelet állami tulajdonba került, ma a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi, a tárgyak időnként kiállításon is megtekinthetők.[3][5]

Mint sok más kastélyunknak, úgy ennek is hányatott sors adatott 1945 után. Sokáig üres volt, majd az 1950-es évek elejétől a Videoton gyár raktára lett. A kastély igazi helyreállítását megelőző munka 1982-ben történt, amikor a Taurus Gumiipari Vállalat az épületet üdülő- és oktatási központként szerette volna rekonstruálni.[9] 2008-ig háromcsillagos klasszicista kastélyszállóként működött, utána azonban üresen maradt.[10] 2014-ben az a Pharaon-Alfa Kft. vásárolta meg,[10][11] ami Ghaith Rashad Pharaon cégcsoportjához tartozik.[12] A kastély jelenleg is üresen áll, állapota jelentősen leromlott.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Egresi János: Zichy–Hadik-kastély (HTML). kastelyok-utazas.hu, 2007. január 1. [2023. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ a b c Kisgyörgy Éva: FEJÉR 6: Vajtától Zichyújfaluig (HTML). Travellina, 2013. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ a b c d Nevezetességek (HTML). Seregélyes Nagyközség Önkormányzata. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  4. ↑ a b c d e f Myreille: Kastélytúra - 6 kastély 1 nap alatt (HTML). Nők lapja Café, 2008. február 13. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  5. ↑ a b c d e f g Szellemház lett a Dunántúl egykor impozáns főúri kastélyából. funzine.hu, 2024. március 10.
  6. ↑ a b Gf ÁDÁM József Hadik de Futak leszármazottai (html). genealogy.euweb.cz, 2007. július 6.
  7. ↑ Bela Hadik, (Memorial ID 182472744) (angol nyelven). findagrave.com
  8. ↑ Alice Széchenyi Hadik, (Memorial ID 178945346) (angol nyelven). findagrave.com
  9. ↑ Domokos Erika; Körtési Zsolt: Gazdát keres a seregélyesi kastélyszálló (HTML). Napi.hu, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  10. ↑ a b Markó Ferenc: Egy rejtélyes család, akik hatalmasat szakítanak a keleti nyitással (HTML). 444.hu, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  11. ↑ V. F. I.: Várólistán a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély (HTML). Világgazdaság, 2016. május 12. [2016. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  12. ↑ Csikász Brigitta: Összevissza beszél a kormányzat a Pharaon-ügyben, üzleti megfontolások írhatták felül a nemzetbiztonsági kockázatot (HTML). Átlátszó, 2016. november 6. (Hozzáférés: 2016. november 24.)

További információk
Kembali kehalaman sebelumnya