Ügyvéd apja, aki 1790-től Doubs megye büntetőtörvényszékének elnöke volt, nagy súlyt helyezett fia neveltetésére, a latin nyelvre ő maga tanította. 1791-ben a gyermek Nodier hazafias beszédet mondott a besançoniJakobinus klubban. (Felnőtt korában azonban már királypárti nézeteket vallott.) Gyermekkora óta szerette az irodalmat, de az entomológia is szenvedélyesen érdekelte. 1793-ban botanikát és ásványtant tanult, majd apja Strasbourgba küldte egy híres professzorhoz, hogy megtanulja a klasszikus görög nyelvet is.
1796-ban apja beíratta Besançonban az École Centrale-ba, ahol ő is tanított. Nodier, Joseph Droz tanárával, a későbbi akadémikussal megalapította a Philadelphia nevű titkos társaságot. 1798-ban az École Centrale segédkönyvtárosa lett, és entomológiai értekezést írt. 1800 augusztusában a Philadelphia összejövetelén parodizálták a jakobinus gyűléseket, ezért elmenekült Besançonból és így könyvtárosi állását is elvesztette. 1801 áprilisában visszatért Párizsból és újra elfoglalta helyét a könyvtárban. 1802-ben jelent meg első regénye, a Stella ou les proscrits, amelyen Rousseau hatása érződik. Az 1803-ban publikált második, Le peintre de Salzbourg című regényében Goethe művéből, Az ifjú Werther szenvedéseiből merített ihletet. December 23-án levélben vallotta be Napóleon Első Konzulnak, hogy ő írta a La Napóleone című Bourbon-pártiódát, ami előző évben Londonban, majd Párizsban is megjelent a szerző neve nélkül. Ezért 36 nap börtönre ítélték. Kiszabadulása után házi őrizetben tartották Besançonban. 1808-ban folytatta az írást.
1812 szeptemberében kinevezték Laibachban a városi könyvtár élére és a Télégraphe illyrien főszerkesztője lett. A Ljubljanában működő Francia Intézet ma is Charles Nodier nevét viseli. 1814-ben visszatért Párizsba, újra a Journal des Débats munkatársa lett, 1823-ig 200 cikket publikált.
1824 januárjában Artois grófjának (a későbbi X. Károly király) a könyvtárosa lett a Bibliothèque de l'Arsenalban. Áprilistól irodalmi találkozókat rendezett a könyvtárban. Minden vasárnap este ott gyűltek össze az írók, költők és művészek, hogy felolvassák és megbeszéljék írásaikat, verseiket. Politikával is foglalkoztak. A cénacle-nak nevezett összejöveteleket a romantika bölcsőjének tartották, és nagy hatással voltak Victor Hugóra. Alfred de Vigny, Alfred de Musset, Id. Alexandre Dumas és Eugène Delacroix is részt vettek az irodalmi estéken.
Jean-Luc Steinmetz: Charles Nodier (francia nyelven). republique-des-lettres.com. [2017. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
