Albert halála után a cseh rendek nem ismerték el annak utószülött fiát, és III. Albert bajor hercegnek ajánlották fel a trónt, aki viszont visszautasította az ajánlatot, ezzel a trónt betöltetlennek nyilvánították, és Utószülött László nagykorúsításáig, 1453-ig Csehországot kormányzók vezették. 1439 – 1453
1562. szeptember 20., Prága férje királlyá koronázása trónörökösként 1562. szeptember 21., Prága Mária saját koronázása trónörökösnéként 1564. július 25. férje trónra lépte
1631. február 20., Bécs Miután férjét még házasságuk előtt 1627. november 24-én Prágában királlyá koronázták, így házasságuk révén Mária Anna ifjabb királyné volt férje trónra léptéig.
1651. április 30., Bécsújhely házasságkötése 1656. szeptember 11., Prága koronázása
1657. április 2. férje halála
1686 december 6.
Nem nősült meg, apja uralkodása idején meghalt, sohasem uralkodott, de cseh királlyá koronázták, így IV. Ferdinánd révén nem volt ifjabb királynéja az országnak 1646–1654
1740. október 20. felesége trónra lépte 1740. október 21. Mária Terézia társuralkodóvá nevezi ki a férjét az országaiban és tartományaiban, aki így iure uxoris király lesz Csehországban is.
1765. augusztus 18. Mária Terézia a férje, Lotaringiai Ferenc István halála után társuralkodóvá nevezi ki a fiát az országaiban és tartományaiban, aki így ifjabb király lesz Csehországban is.
↑II. Ulászló lényegében bigámiát követett el, hiszen nem bontotta fel az első házasságát még.
Irodalom
Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája1A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Kars VI. 1156 bis 1732. Verlag der kaiserlichen und königlichen Hof-Buchdruckerei és Hof-Verlags-Buchhandlung Carl Fromme, Bécs és Lipcse, 1903.
Wertner Mór: Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről, Századok 23, 1889, 772–776.