A falu a Sükő-pataka mentén, községközpontjától Felsőboldogfalvától 5 km-re fekszik. A falu tulajdonképpen a patak völgyében fekszik, és minden oldalról dombok határolják: délen, Bikafalva felől Falbükk és Kicsierdő; keleten és északkeleten, Székelyudvarhely felől Csicser (671 m) és Budvár (635 m); északon, Farcád felől Gaczhomloka, míg nyugaton Honthegye (575 m).[2]
A település a tatárjárás idején keletkezett, feltehetőleg a Közép-Küküllő vidékéről költöztek a Budvár védelmébe a lakosok, első írásos említése 1566-ból van, Hagya néven. Története során háromszor költözött, távolodva a szomszédos Farcádtól, a bővebb vizű kutak és források mellé húzódva.
Orbán Balázs szerint a falu egykor nem itt, hanem a véckei és szentdemeteri határban a Hodgya-patak mellett feküdt.
1910-ben 444, 1992-ben 276 magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésigUdvarhely vármegyeUdvarhelyi járásához tartozott.
Népessége
A legelső adatok a település lakosságára, illetve annak összetételére 1576-ból maradtak fenn, és a Székely Oklevéltárban találhatóak. Ebből megtudhatjuk, hogy 1576-ban a Báthori István és Bekes Gáspár közötti kerelőszentpáli csatában a fejedelem oldalán már jelen volt két 50 dénáros adót fizető hodgyai főember: Hoggiai Lukaczi és Hoggiai Janos. 1591-ben már volt két főember (Hoggiai István és Hoggiai Mihály), két királybíró (Hoggiai Lukaczi és Hoggiai Janos), valamint szabadosok, lófők és jobbágyok. A Bethlen Gábor által 1614. február 18-án végeztetett összeírásban négy nemes, nyolc lófő, öt gyalog puskás, hét szabados, öt ősjobbágy, négy zálogos jobbágy és egy jövevény szerepelt.[3]
A falu lakosságának megoszlása 1850 és 2005 között a következő:[4]
„A hosszan elnyúló két Hodgya (alsó és felső) 1758-ban válván el Farczádtól, régi templomot nem tud felmutatni; de uj templomában igen egy régi ónkannát, mely egyike a székelyföld legrégibb és legékesebb szent edényeinek. Ennek alakja nyolcz szögü, mindenik lapon gót ornamentika alkotta diszfödélzet (baldachin) alatt egy-egy szent alakja van bevésve, mélyitett és nem kidomboritott vonalokkal; alól sárkányok s más a gót ornamentikába felvett szörnyek. … Kár, hogy ezen becses müemléket az ajándékozó neve és az ajándékozás évszámainak bevésetése által megcsonkitatta. Adták e kannát hodgyai Tamási Károly és neje Mauchs Jozefa 1801-ben, mi fölül körirva van. Oldalán később 1835-öt is bevésték. Hogy az adományozók kezébe hogyan és mikor került, arra semmi adattal nem birunk.”
Korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt, melyeket azonban le kellett bontani súlyos állapotuk miatt. Vita után az új templom az Alszegen épült fel.
A faluban Józsa Béla költőnek emlékmúzeuma volt, jelenleg (2004-től) Néprajzi Gyűjtemény működik az épületben.
Híres szülöttei
Józsa Béla (1898–1943) közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász
.svg){kind=small}