Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Kalotaszentkirály

Kalotaszentkirály (Sâncraiu)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKalotaszentkirály
Rangközségközpont
Irányítószám407515
SIRUTA-kód59443
Népesség
Népesség1033 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság924 (2011)[1]
Népsűrűség18,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság443 m
Terület56,83 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 22° 59′ 18″46.829722°N 22.988333°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 22° 59′ 18″46.829722°N 22.988333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotaszentkirály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu, az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amely a megyében GMO-mentes régiót alakított.[2]

Fekvése

Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő-domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1167 lélekszámú település.

Nevének eredete

A honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, melyről a patakot elnevezték. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta.

Története

Árpád-kori település, első okiratos említése 1288-ból származik, mikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet.

1337-ben Senkral néven említették, már ekkor egyházas hely volt, papját is említették, aki a pápai tizedjegyzék szerint ez évben két garas pápai tizedet fizetett.

1437-ben Zenthkyral néven írták az oklevelekben.

1482-ben Bak Tamás és Balog János birtoka volt.

1523-ből Kalota Zenthkyralnak több birtokosai is volt; így a Szentkirályi, Szentkirályi Csenkesz, Béli, Szentkirályi Radó családok is birtokosok voltak itt.

1554-ben Zentkyral Sebesvár tartozékai közé tartozott és a Bonchidai Bánffy Mihály birtoka volt, majd később a gyalui vártartomány faluja lett.

A középkorból fennmaradt helynevei: 1461, 1498-ból Málnabércz, Kalotavize.

1913-ból a Kolozs vármegyei Kalotaszentkirályhoz Ady-emlék is fűződik.[3]

1910-ben 1046, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig, majd a magyar közigazgatásba visszakerülve 1940 és 1944 között ismét Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2053 lakosából 1498 magyar és 555 román volt.

1991-től minden év augusztusában nemzetközi tánctábort rendeznek itt.

Határában feküdtek a középkorban Hem és Hintelke faluk is, melyek az itt átvonuló hadak pusztításainak áldozatai lettek.

Látnivalók

  • A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly).
  • Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újjáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették.
  • Az óvoda egy helyiségében Ady Endre-emlékkiállítás
  • Ady-emlékszobor: a Kalota partján, az óvoda mellett állították annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt.
  • A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes.
  • Szent István-szobor (Diénes Attila alkotása).
  • Hagyományőrző szoba.
  • Szüreti mulatság minden év október elején.
  • Csipkebogyó-fesztivál

Képek

Híres szülöttei

Testvérvárosa

Jegyzetek

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  3. Ady Endrét rokoni szálak fűzték Kalotaszentkirályhoz. Itt írta 1914-ben A Kalota partján című versét: „Pompás magyarok, templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / … / Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves / És tarkaságban annyi nyugalom / … / Mily pompás vonulásuk a dombon, / Óh tempós vonulás, állandóság, / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom…”

Források

Külső hivatkozások

Kembali kehalaman sebelumnya