Nyikolaj Dmitrijevics Gyevjatkovoroszul: Николай Дмитриевич Девятков; angolul:Nikolay Devyatkov; (Vologda; 1907. április 11. – Moszkva, 2001. február 1.) szovjet-orosz tudós és feltaláló, a műszaki tudományok doktora (1957), a mikrohullámú vákuumcsövek, orvosi berendezések és katonai radarok kutatója.[1] Teljes jogú tagja a Szovjetunió /Orosz Tudományos Akadémiának (1968, levelező tagja 1953-tól). Professzora a moszkvai Fizikai és Technológiai Egyetemnek.[2][3]
A legtöbb Gyevjatkov tudományos dolgozat a mikrohullámú vákuumcsövekről készült, szerzője több mint 250 tudományos értekezésnek és találmánynak. Nyikolaj Gyevjatkov a reflex klisztron elven működő készülék feltalálója.[4]
Életrajza
Nyikolaj Gyevjatkov 54 évig (1943–2001) dolgozott vezetőjeként az Isztok (magyar: forrás) Tudományos-termelési Egyesülés nevű intézetben, Frjazinóban, Moszkva környékén, a szovjet (ma orosz) mikrohullámúelektronikai kutató intézetnél. Ebből, 39 évig tudományos igazgató-helyettes volt. A Nyikolaj Gyevjatkov által szerkesztette kiadvány, az Elektronnaja Tyehnyika Szerija 1 SZVCS-tyehnyika (Elektronikai Technika 1. Sorozat "Szuper-magas frekvenciájú technika") szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, amit ő vezette megjelenése óta (1950-től) bekövetkezett haláláig. Ő volt a főszerkesztője a Ragyiotyehnyika i Elektronyika (Rádiótechnika és Elektronika) folyóiratnak is. 1953–2001 között tanszék vezetője az Institute of Radio Engineering and Electronics-nak (IRE) a Szovjetunióban. Nyikolaj Gyevjatkov soha nem volt tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának.
A szovjet és orosz orvosi elektronika megalapítója
MMW vagy EHF terápia
EHF-hullám terápiás készülék a Jav-1.
Gyevjatkov munkatársaival az "MM hullám terápia" (Alacsony Intenzitású Milliméteres Hullámterápia) vagy "EHF terápia" (extrém magas frekvenciájú milliméteres terápia) elvi alapjait dolgozta ki.[5][6] Az 1980-as években Gyevjatkov és M. B. Golant vezetésével az "Isztok" NGO intézetben (Frjazino, Moszkvai terület) fejlesztették ki az első EHF-terápiás orvosi készüléket a Jav-1-et (Valóság-1).[7] A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának Új Orvosi Technológiák Bizottsága már 1987-ben ipari gyártásra ajánlotta,[8] és az orvosi berendezések állami nyilvántartásába a készüléket felvették.[9] Az 1980-as években, az "Isztok" nevű kutatóintézet és magánvállalat volt a sorozatgyártás felelőse. A Jav-1-et kereskedelmi forgalomra gyártotta a penzai "Sztart" Termelési Egyesülés nevű vállalat is (1989-től).[10] Az "Isztok" cég a Jav-1 gyártását napjainkra már megszüntette.[11]
Mikrohullámú hőterápia
Nyikolaj Gyevjatkov Eduard Gelviccsel, Vlagyimir Mazohinnal és másokkal fejlesztették ki az elméleti alapjai egy lokális mikrohullámú hőkezelésen (hőterápián alapuló berendezésnek, amely helyi elektromágneseshipertermia létrehozásával alkalmas rosszindulatú daganatok kezelésére.[12] Jelenleg ebben az irányban aktívan fejlesztenek, ez az elméleti fejlődés Gyevjatkov és kollégáinak munkáját testesíti meg ma az "Isztok" vállalat által gyártott készülékek. A Jahta–4M jelzésű készülék alkalmas helyi mikrohullámú hőkezeléssel rosszindulatú prosztata daganatok és egyéb prosztata betegségek kezelésére. A Jahta–5 nevű készülék szisztémás és helyi mikrohullámú hőkezeléssel képes a rosszindulatú daganatok kezelésére.[13]
Gyomor- és intraluminális pH-metria és nyomásmérés
AGMI-01 gyomorsav meghatározó készülék műtéti célra.
Az 1969-1970-e években Gyevjatkov kollégáival megtervezték a világ első ipari pH-szonda modelljét, amely képes megmérni a gyomor-bél traktus savasságát két tetszőleges pontján. Szintén ő alkotta meg az eredeti változatait az olyan pH-szondáknak, amelyek 3, 4 és 5 érzékelővel rendelkeznek, műtét alatti, endoszkópos, gyermek pH-szondák különböző korcsoportok részére, fogászati és nőgyógyászat pH-szondák, valamint multiszenzoros pH-szondákat gyártanak. A közvetlen részvételével Gyevjatkov az NPC "Isztok" intézetben szervezte meg a sorozatgyártását az első a szovjet pH-szondáknak. Módszerével komplex vizsgálatokat tesz lehetővé funkcionális állapotáról a gyomornak és a nyombélnek, amely egyidejű méréssel nyomást és a savasságot mér a különböző szervekben. Ezt akkoriban "ionomanometria" néven nevezték az orvosi gyakorlatban(1974). Irányítása alatt Gyevjatkov 4 pH-t érzékelő szondát készített, és 4 műanyag manometriás katéterrel rendelkezett.[14][15]
Más orvosi műszerek
Gyevjatkov és kollégái egy sor úttörő munkát végeztek az orvosi termográfia területén, terápiás és sebészi lézereket, vénán belüli elektród-koagulációs orvosi műszert fejlesztettek, "Jahont" (rubin régies orosz szóval) xenon-lézeres készüléket fül-orr-gégészeti, fogászati és nőgyógyászati betegségek kezeléshez stb.
↑Millimeter-wave interactions with the human body: state of knowledge and recent advances maxim zhadobov1, nacer chahat1, ronan sauleau1, catherine le quement2 and yves le drean2 International Journal of Microwave and Wireless Technologies, page 1 of 11. # Cambridge University Press and the European Microwave Association, 2011 doi:10.1017/S1759078711000122
