Dédes neve a magyar Dedus személynévből keletkezett, melyet mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említenek a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor csehhospeseketvárjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak.
A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott. Bántapolcsány nevének első felét a Bán-patakról kapta, a Tapolcsány pedig Tapolca nevéhez hasonlóan szláv eredetű, valószínűleg a „nyárfáknál, topolyáknál” lakó toplica szó származéka.[4]
Története
Dédest 1221-ben említik először, lakosai ekkor királyi várjobbágyok voltak. 1254-ben már állt Dédeskő vára, melynek urai fellázadtak Károly Róbert ellen. A király elfoglalta a várat, ami innentől királyi tulajdonban állt. A 15. században Dédes már mezőváros volt, 1424-ben Luxemburgi Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának adományozta.
A mai Dédestapolcsányt alkotó másik településrészt, Bántapolcsányt a 14. században említik először. A település a dédesi várhoz tartozott.
A törökök1567. április 2-án kezdték ostromolni a várat Hasszán temesváripasa vezetésével. Bárius István várkapitány tizenöt napon át védte a várat, és mikor a törökök mégis bevették, felrobbantatta, megölve ezzel több mint 400 törököt. Bosszúból Hasszán pasa leromboltatta a várat. Az erődítményt többé már nem is építették fel.
Dédes várának pusztulása után a király Tapolcsányt a putnoki vár tartozékául jelölte ki, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta, majd 1582-ben Újszászi János a település birtokosa. A 16. században mindkét falu reformátussá lett. Dédesbe még a Perényiek alatt 1575-ben, míg Tapolcsányba az 1576-os török általi pusztulás után érkeztek reformátusok. Az 1595. évi összeírás Dédesen református templomról tudósít, 1608-ban fából építették a következő templomukat, ami a környék jó részének anyaegyháza lett. A tapolcsányi református templom (melynek építéséről nincs egyértelmű információ) javítási munkálatait 1705-ben a vármegye öt forinttal segítette.
A 16. század utolsó harmadában a két falu török terület lett, adót fizetett a törököknek. A falvakra kirótt szolgáltatások egyre növekedtek, ami visszavetette a fejlődésüket, a nyomasztó terhek alól a lakosok többször elmenekültek.
A 17. században Daróczy István elzálogosította Tapolcsányt Andrási Katalinnak. A 18. században a Primóczi Szentmiklóssy család tagjait találjuk a birtokosok között, Primóczi Szentmiklóssy Ferencet 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába. A família a 19. század középéig volt a falu egy részének tulajdonosa.
Dédes és Tapolcsány átélte a 20. század nehéz éveit, az I. világháborúban Dédes 30, Bántapolcsány 34 hős fiát vesztette el. A falvakat nem kerülte el a II. világháború sem, 11 halottat követelt Dédesen, 16-ot Bántapolcsányban.
Dédestapolcsány 1950-ben jött létre Dédes és Bántapolcsány összevonásából.
A településen 2001. szeptember 30-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] Ezzel együtt ő is elindult a választáson, és meg is nyerte azt.
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 47,3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6% (20% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% szerbnek, lengyelnek, ukránnak és cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, szlováknak és örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,4% volt római katolikus, 40,6% református, 1,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 8,2% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[18]
Neves személyek
Itt született 1863-ban Komoróczy Miklós Ede főgimnáziumi tanár, néprajzi gyűjtő, lapszerkesztő.
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
