A Bodrogközben, annak is a délnyugati részén fekszik, a Bodrog bal, és a Tisza jobb partján (utóbbi folyóhoz lényegesen közelebb). A tájegység legdélebbi és egyben legnyugatabbi önálló települése; a Bodrogzug nála délebbre, illetve nyugatabbra eső – lakatlan – részei már a Bodrog jobb partján fekvő Bodrogkeresztúrhoz és Tokajhoz tartozó külterületek.
Zsáktelepülés, a tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, Kenézlő központján keresztül, a 3802-es útról letérve, a közel 6,5 kilométer hosszú 38 114-es számú mellékúton. Nyugati, mezőgazdasági hasznosítású külterületei és Timár között igény szerint komp közlekedik.[3]
Története
ZalkodÁrpád-kori település. Nevét már a pápai tizedjegyzékben említették Zalgoch néven.
1406-ban az Újfalussy család birtoka volt, 1470-ben pedig az Óbégányi család volt Zalkod birtokosa.
A 18. század végén, 19. század elején több birtokosa is volt; a Csapó, Hangácsy, Komjáthy, Poroszlay családok voltak itt a nagyobb birtokosok.
A 20. század elején a Rothmann Mór örököseinek birtokáéban volt.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Zalkodnak 586 magyar lakosa volt, melyből 286 római katolikus, 201 görögkatolikus, 80 református volt.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,5% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 4,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 13% (21,6% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 85,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 6% református, 15,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).[14]
