2007-ig vasúton is megközelíthető volt; a településen a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal haladt át, megállóhelyét (Izsófalva megállóhely) közúton a 2609-es út 12+600-as kilométerszelvénye közelében kiágazó, alig 200 méter hosszú 26 306-os út szolgálta ki, azonban a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a forgalom.
A települést 1283-ban említik először, Hurva néven. Valószínűleg horvát telepesek lakták. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században települt be újra. A 19. században bányák nyíltak a közelben, a település egyre nőtt.[3]
1950-ig Disznóshorvát volt a falu neve, ekkor változtatták Izsófalvára a falu híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére.
A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 23,1%, görögkatolikus 4,6%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 19,4% (17% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, ruszinnak, szlováknak és szlovénnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,9% volt római katolikus, 12,8% református, 3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 13,2% felekezeten kívüli (53% nem válaszolt).[17]
Látnivalók
Izsó Miklós-emlékház
Horgásztó
Nevezetes szülöttei
Terényi Lajos, Békés vármegyei alispán, Orosháza országgyűlési képviselője
