Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Jegenyés

Jegenyés (Topolovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségVashidegkút
Rangfalu
PolgármesterDrago Vogrinčič
Irányítószám9261
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség55 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület2,62 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 16° 02′ 36″46.730833°N 16.043333°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 16° 02′ 36″46.730833°N 16.043333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jegenyés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jegenyés (szlovénül: Topolovci, vendül Topolouvci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 17 km-re északnyugatra, a Ravensko területén, a stájer határ közelében Csernec patak Lendvába torkollásánál fekszik.

Története

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Topoloch in districtu Waralyakurniky" alakban szerepel.[2]

1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " TOPOLÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Hidegkúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja síkos, Stájer-Ország mellett, szőleje van, réttye jó szénát terem, fája is vagyon."[3]

Fényes Elek szerint " Topolócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 183 lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Jegenyés, kis vend falu, 16 házzal és 124 r. kath. és ág. ev. lakossal, a Lendva-patak mellett. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat."[5]

1910-ben 142, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 70 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A Pitz-ház legrégibb része 1827-ben épült, a 19. század végén átépítették.
  • A Žilavec-ház a 19. század végén épült.

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk
Kembali kehalaman sebelumnya