A település a történelmi Magyarország területén feküdt, közigazgatásilag Zala vármegyében. Írásos emlékek a faluról 1208-ból maradtak ránk, akkor latinul neve Bogin volt, így a vidék legrégebbi települései közé tartozik.
A falu számos jelentős egyházi személy szülőhelye, közülük többen más országokban is szolgáltak, jelentős hírnévre tettek szert. 1788-ban született Bagonyán a jeles reformkori író és néprajztudós, Kossics József plébános, aki később a Szentgotthárd melletti Felsőszölnök papja lett. Családja horvát eredetű. A néprajztudomány neki tulajdonítja az első szlovén nyelvű tájmonográfia megalkotását, amely vend dialektusban szól.