A település nevét a folyóról kapta, amelynek elnevezése a szlávlendava (= ugar, parlag) főnévből származik.
Története
A város határában három-négyezer éves, rézkori és bronzkori települések maradványait tárták fel.[2]
A 20. század 80-as éveiig azt feltételezték, hogy a római korban a források szerint Halicanum névvel a Poetovio és Savaria közötti hadiúton lévő katonai állomás itt volt. Később a régészek és történészek Halicanumot a ma Horvátországban fekvő Muraszentmárton határában feltárt római településsel azonosították.[3] A népvándorlás idején is mindig volt település, szálláshely a környéken. A Lendva-patak melletti település már 860-ban létezett, ekkor adományozta a Német Lajos király a salzburgi érseknek.
A magyar honfoglalás idejétől a terület a gyepűhöz, gyepűelvéhez tartozott, de ekkoriban létezett egy őrállás jellegű település a mai Lendva helyén.[4] Később, a gyepűelvék benépesítése során, a Hahótok (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. Ebből az alkalomból, 1192-ből származik első írásos említése. Várát 1272-ben említik, ekkor a Hahót nemzetségé. 1314-ben Kőszegi János foglalta el, de Károly Róbert 1323-ban visszaadta Hahót Miklósnak. A Hahót nemzetség neve a 14. században a Bánffyra változott. Egyházközségét 1334-ben említik először a források. 1367-ben Nagy Lajos király Hahót nembeli Lendvai Miklós bán fiainak, Istvánnak és Jánosnak Alsólendvára vonatkozóan vásárjogot adományozott Simon és Júdás apostolok ünnepére (október 28-ára).[5][6] 1476. szeptember 24-én itt szállt meg kíséretével Mátyás menyasszonya, Beatrix, Budára menet. Mátyás király maga is járt Lendván, 1480. augusztus 28. – szeptember 4. között táborozott itt egy szlavóniai hadjáratra készülve.[7]
A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. 1574-ben itt adta ki Rudolf HoffhalterKulcsár György lutheránus lelkész Postilláját. A 17. század végén a település az Esterházy grófok birtokába került. A törökök végleges kiűzése után, 1690–1705 között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját.
Lendvát több földrengés is sújtotta, 1838-ban pedig tűzvész pusztította.
A polgárosodás egyik jeleként 1835-ben Kiss Béla okleveles gyógyszerész megalapította Lendván a Muravidék első gyógyszertárát.[8]
1848 szeptemberében és 1849 júniusában nemzetőrei visszaverték Jellasics horvát bán csapatainak támadását. 1867-ben járási székhely lett, gyors fejlődésnek indult. Több ipari létesítmény után megépült a Zalaegerszeg–Alsólendva–Csáktornyavasútvonal is. Nagy kutatója az alsólendvai történelemnek, egyházasbükki Dervarics Kálmán (1827–1904) aljárásbíró, helytörténész volt.
1910-ben 2729 lakosából 2375 magyar volt, a többiek jobbára szlovének. A második világháborúig jelentős zsidó közösség is élt a városban.
1918-ban a Muraközből horvát csapatok törtek be, de a helyiek a támadást visszaverték. Ebben az időszakban a helyi szlovén frakciók Klekl József vezetésével egy autonóm, vagy független államot akartak teremteni Szlovenszka krajina néven, amelyhez a magyar többségű Alsólendvát is akarták csatlakoztatni, mivel az gazdaságilag fontos központja volt a Vendvidéknek. 1919 késő tavaszán kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot (ez nincs összefüggésben a tervezett Szlovenszka krajinával), melyhez elvileg hozzátartozott Alsólendva is és az itt szervezkedő kommunista magyar katonák támogatták. 1919. április 21. és április 22. között, pedig az alsólendvai ellenforradalom zajlott; ez Magyarországon az első mozgalom volt, amely a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni, azonban hamarosan kudarcba fulladt, és a kommunista erők letartoztatták a szervezőket.[9]
A trianoni békeszerződésig, majd 1941–1945 között újra Zala vármegyeAlsólendvai járásának székhelye és a Hetés tájegység központja volt. A békeszerződés rendelkezése szerint a Muravidékkel együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, de a jugoszláv hadsereg csak 1919. augusztus 12-én szállta meg. Ezután a város hanyatlásnak indult, addigi kapcsolatai a magyar területen maradt településekkel megszűntek, megszűnt a vasúti összeköttetés is az Alsólendva-Rédics vasútvonalon. Bár az 1945 utáni megtorlások nem érintették olyan mértékben, mint Jugoszlávia más területeit, a magyarság asszimilációja itt is felgyorsult.
Lendvai vár(Lendavski grad) – A lendvai vár már a 12. században állt a település feletti hegyoldalon, első írásos említése 1192-ből kelt. Mai alakjára 1690 és 1705 között az Esterházy hercegek építtették át. Alaprajza L alakú az akkor uralkodó I. Lipót császár tiszteletére. A 19. században belül jelentős mértékben átépítették, két emelete felett festői manzárd-tetőzetet alakítottak ki. Egészen 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A vár épületében 1973 óta működik a Lendvai Galéria és Múzeum(Galerija-Muzej) működik. Állandó kiállításai: Oloris régészeti kiállítás, mely a közeli Alsólakosban talált bronzkori leleteket mutatja be, Vár a vártán című történelmi gyűjteménye a végvárak emlékeit eleveníti meg, Lapidárium az egykori várfal maradványaival, Néprajzi tárlathetési népi textíliák felvonultatásával illetve Zala György szobrászművész emlékszobája.
Templom tér(Cerkveni trg)
Szent Katalin-plébániatemplom(Cerkev svete Katarine) – római katolikus egyházi intézmény, jelenlegi formája 1751-ből származik, egy korábbi barokk épület átépítésével született. Falán Alexandriai Szent Katalin freskója látható (Felix Barazutti, 1800). Az apszis alatt elhelyezkedő sírboltban az Esterházy család nőtagjai és a templom alapítója nyugszik.
Szent István szobra – a templom előtt álló modern alkotás
Fő utca(Glavna ulica)
Helytörténeti kiállítás(Galerija-Muzej Lendava) – Fő utca 52., a város polgárosodásába, nyomdászatába és ernyőgyártásába enged betekintést. Az eredetileg lakóháznak emelt épület a 20. század első felében született.
Bánffy Központ vagy Magyar Nemzeti Művelődési Intézet(Zavod za Kulturno Madžarske Narodnosti) – Jelentős kulturális központ a településen, a Fő utca 32. alatti, egykori polgári lakóházban. A Magyar Nemzeti Művelődési Intézet keretében működik. Galéria, irodalmi kávéház, kulturális jellegű rendezvények otthona.
Lendvai evangélikus templom(Evangeličanska cerkev) – a Fő utcán álló épület, keleti bejárati oldalán haranglábbal.
Zala György tér(Trg Györgya Zale)
Kultúrotthon vagy Művelődési ház vagy Színház- és Hangversenyterem(Gledališka in koncertna dvorana) – 2004-ben készült el Makovecz Imre tervei alapján. Építését Lendva községe, a Szlovén Köztársaság és Magyarország finanszírozta. Területe 1400 m², terme 444 vendég számára biztosít ülőhelyet. A földszintet és az előcsarnoki galériát Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotásai gazdagítják. Évente kb. 100 különféle rendezvény zajlik az épület falai közt.
A Zala György téren található, a ma kulturális célokat szolgáló zsinagóga
A főutca monarchiabeli hangulatát idézi néhány jellegzetes épület: az egykori polgári iskola a Széchenyi- és Kossuth-emléktáblákkal; a Hajós-ház, a homlokzatán látható Kakasdi Hajós Mihály, a polgárosodás meghatározó egyéniségének emléktáblájával; a polgárosodást bemutató kiállításnak helyet adó impozáns épület; a magyar kultúra fellegvárának tekinthető Bánffy Központ; az egykori Korona Szállóból kialakított Városháza; a korabeli járásbíróság és a Laubheimer-villa, amely ma városi könyvtárként működik
Az egykori alsólendvai Hungária Esernyőgyár, az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi részének első ilyen jellegű létesítménye
A vidéken született meghatározó személyek emlékhelyei, emléktáblái:
Terme Lendava termálfürdő – Tomšičeva 2a. alatt. A gyógyvízre 1965-ben találtak rá, amikor a szomszédos Petesházán a remélt kőolaj helyett forró víz jött a felszínre. A vizsgálatok kimutatták, hogy egyedi paraffinos termálvízről van szó. Összesen 1649 m² vízfelület áll a vendégek rendelkezésére (téli-nyári medence, fedett medence, „Szőlőfürt” termálmedence, olimpiai medence csúszdákkal és gyermekmedence). A felújított Lipa szálloda 120 korszerűen berendezett szobával várja a vendégeket, a szálloda mellett a Hársfaliget Apartmanfalu (Lipov gaj) és a télen-nyáron nyitva tartó Lipa Autóskemping szolgál a vendégek elhelyezésére. A kemping különlegessége, hogy a vele szomszédos termálmedencével együtt a szeptember 15-től május 15-ig tartó időszakban naturista jelleggel működik.
Szentháromság-kápolna(Rimskokatoliško Župnišče) – Szőlőskertek által körülölelt területen emelkedik, 1727–1728-ban épült. Hadik Mihály múmiája itt tekinthető meg.
(Budapest)-Letenye irányából az M7-es autópályán illetve az M70-es autóúton érhető el.
Vasúton a Lendva-Muraszerdahely vasútvonalon menetrend szerinti járattal érhető el. Ez egy elszigetelt vasútvonal, a szlovén vasúthálózat maradék részével csak Horvátországon keresztül van összeköttetése.
Sport
NK Nafta Lendava – a legrégebbi alapítású szlovén labdarúgóklub. Otthona a Mestni Stadion.
Némethy Vilmos Mura-vidéki magyar ügyvéd, közjegyző, lapkiadó, országgyűlési képviselő
Zala György (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere
Pataky Kálmán (Alsólendva, 1896. november 14.– Los Angeles, 1964. február 29.) magyar operaénekes (tenor)
↑Vö. Csermelyi József 2018: A kákán lévő csomó esete. Adalékok Nagy Lajos alsólendvai adománylevelének keltezéséhez. In: Arma. Tanulmányok a Colloquium Officiale III konferencia előadásaiból. Szerk. Kiss A. Budapest, 105–113; Piti Ferenc 2020: I. Lajos király lendvai vásáradománya: 1366? In: Acta Historica, Szeged. Vol. 145.
↑Várnegyed, az I. kerületi önkormányzat lapja; 2016. február 26.
Források
Slovenija – turistični vodnik (Založba Mladinska Knjiga, 1995)
↑Lendva820:Király M. Jutka: Lendva 820 éve – 820 let mesta Lendava. Lendva: Magyar Nemzetiségi Tájékoztató Intézet. 2013. ISBN 9789619300831 magyar-szlovén kétnyelvű kiadvány