Szilaspogony Nógrád vármegye északkeleti részén, Heves vármegye határán található, közel Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határához, illetve az országhatárhoz is. Közvetlenül határos a Heves vármegyei Istenmezeje-Szederkénypuszta területével, de Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legközelebbi település (Domaháza), valamint a Felvidék legközelebbi települései (Tajti, Medveshidegkút, Egyházasbást és Vecseklő) is csak néhány kilométernyi távolságra vannak. Cereddel, Zabarral és Istenmezejével mellékutak kötik össze. Legfontosabb megközelítési útvonala a Pétervására és Zabar közötti 2305-ös mellékút, amelyről egy ötszámjegyű útra (23 111) letérve érhető el a falu lakott területe.
Döntően a Szilas- és az Ortvány-patak határozza meg a település fekvését. Pár kilométerre a falutól található magasabb hegycsúcs a „Kiskő”, és egy kicsit távolabb - Bárnához közelebb - fekszik a „Nagykő”. Szilaspogony a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Története
A települést 1405-ben már említi oklevél Pogon alakban írva.
1715-ben 5 és 1720-ban 4 magyar háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Fáy Abrahám volt a földesura.
A 19. század elején, a báró Kemény család birtoka volt. E családból báró Kemény Gábor 1891-ig volt itt birtokos. Az 1900-as évek elején Cziner Miksa dr.-nak volt itt nagyobb birtoka.
A községhez tartozott: Hidalja-puszta és Kiskőalja-tanya is.
A falu neve 1954-ig Pogony volt, ekkor kapta az előtagot a helység határában csörgedező és a Tarnába futó Szilas-patakról. A patak viszont a medret kísérő szilfákról kapta a nevét.
1910-ben 737 lakosából 708 magyar, 29 szlovák volt. Ebből 703 római katolikus, 24 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 35,3% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 2%, felekezeten kívüli 8,3% (9,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, szerbnek és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 25,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességek
Római katolikus temploma egy régi romos templom helyén épült, klasszicista stílusban.
