Az Ormánságban fekszik, a Drávától északra, Vajszló szomszédságában, tőle mintegy 4 kilométerre délnyugatra.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben Vajszlón keresztül, az 5823-as úton. Déli szomszédjával, Piskóval az 5822-es út köti össze, déli határszélét pedig egy rövid szakaszon az 5821-es út is érinti.
Története
Az oklevelek 1346-ban említették először, Lusok módon írva. Az Ormánság közepén fekvő piciny település a tájegység körülbelül 45 falucskájának egyike. E vidék falvai a Dráva árteréből kiemelkedő dombhátakra épültek, egymáshoz közel, általában nem több, mint 3–5 kilométerre. A környék erdőkben, tavacskákban rendkívül gazdag.
A tájegység különlegességei voltak a talpasházak, melyeket a környék lakossága a gyakori árvizek miatt épített a térségre jellemző, különleges megoldással. Az ilyen épületek jellemző építési metódusa az volt, hogy a ház alapjaként gerendákat fektettek a földre, ezekre építették függőleges faoszlopokkal a ház vázát. Így nem forgott fenn az a veszély, hogy a falak egyes részei megsüllyedjenek az altalaj elnedvesedése miatt, sőt az így épített házakat árvízveszély esetén állítólag (megemelve és görgőkre helyezve) arrébb is tudták vontatni, biztonságosabb helyre.[3]
Híres volt egykor az Ormánságra jellemző népviselet a bikla is, mely fehér, térdig érő bő szoknya volt. A 20. század eleji gazdasági válság után a környéken a súlyos gazdasági kényszer hatására alakult ki az „egykézés” szokása.
A település környéke valamikor híres lótenyésztő hely volt, erre utal (egyes, valószínűleg népetimológián alapuló, vitatott szómagyarázatok szerint) a neve is: Lusok a régi magyar beszéd szerint sok ló.[4]
2018-ban 20,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,9% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,9%, református 12,3%, felekezeten kívüli 22,7% (4,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51% volt római katolikus, 9,1% református, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (19,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
A református templom és gyülekezete 1896-ban (Zelesny Károly felvétele)
Református templom
Talpasház, melyben tájházat rendeztek be
Tó
Természeti értékei
A falu környéki tavak: Nagy-Zászlós, Kis-Zászlós és László-tó, melyek közül a Kis-Zászlós tó közelében matuzsálemi korú öreg hárs-, fűz- és kőrisfa vonzza az idelátogató kirándulókat.
.jpg)
