A szomszédos települések: észak felől Kökény, kelet felől Szalánta, délkelet felől Bosta, nyugat felől Szőke, északnyugat felől pedig Keszü.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szalántától Görcsönyig húzódó 5828-as út, amely végighalad a központján. A megyeszékhely, Pécs felől az 58-as számú főúton közelíthető meg, amelyről Szalánta északi szélénél kell letérni az 5828-as útra.
Története
Egy oklevél már 1192-ben említette a falut Sciluas formában, aminek az értelme: szilvás hely. A népi emlékezet szerint feltehetően középkori településre utal a mai helységtől délre az Ószeg-dűlő. A Puszta-dombon biztos, hogy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét a dózerek, amikor a községbe vezető utat erősítették. Néhány idős ember török temetőnek is véli a területet. Találtak akkor itt apró, kék színű kereszteket, amelyeket tűzzománc fedett. Árpád-kori kerámiatöredékek látszanak a patak nyugati partvidékén csaknem tíz kertben, így például a Herendi-telken. Ezen kívül a Kablár-telken, valamint az Ott-majornál középkori nyomok észlelhetők.
Őskori, talán kőrézkori cserépmaradványokat fedezhetünk fel ettől a sírkerttől keletnek, majdnem a szomszédságában, ahol rézkori települést sejtetnek a szántás után a felszínre kisodródó pattintott kőpengék és kerámiatöredékek. A falu szívében, a Birkás-kertben, valamint ettől északnak, a patak nyugati oldalán római házhelyek kallódó leletei kerülnek a felszínre, amikor az emberek kapálnak vagy szántanak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 1,9% horvátnak, 2,6% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 4,5%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 16,9% (26,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,8-0,8% horvátnak, bolgárnak, cigánynak és lengyelnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 0,8% református, 5% egyéb keresztény, 10,1% felekezeten kívüli (63,9% nem válaszolt).[15]
