A falu nevét az oklevelek 1322-ben említették először Paprad alakban. A település a margitszigeti apácáksámodiuradalmához tartozott. 1322-ben Németi Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.
A török hódoltság alatt egyházi birtok volt, először a klarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 5% ukránnak, 0,6% németnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 12,5% református, 4,4% ortodox, 2,5% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[12]
