Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 9 kilométerre nyugat-délnyugati irányban. A szomszédos települések: észak felől Merenye és Tótszentgyörgy, kelet felől Molvány, dél felől Kistamási, délnyugat felől Pettend, nyugat felől pedig Nagydobsza.
Megközelítése
Közigazgatási területén áthalad a 6-os főút, így azon az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. A főút azonban csak Görösgal nevű településrészét érinti, központját észak felől elkerüli, így oda közúton csak egy közel két kilométeres bekötőúton, az 58 109-es számú mellékúton lehet eljutni (ez az út innen még továbbvezet Kistamásiba és azon át Pettend központjáig).
A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nemeske megállóhely a belterület északi szélétől nem messze helyezkedik el, a faluba vezető bekötőút keleti oldalán.
Története
Nemeske nevét az oklevelek 1492-ben említették először. Nevét valószínűleg a faluban élő sok kisnemes után kaphatta.
A nagyrészt magyarlakta település a török időkben is lakott maradt. A török közigazgatási beosztásban Görösgal járási székhely lett.[3] Az 1565-1566 évi török adólajstrom adatai szerint a községben ekkor mindössze 10 ház állt. 1666-ban a Zrínyiek lettek birtokosai, 1746-ban a Batthyány család volt a település birtokosa.
A 18. század végén a település határában erdőt műveltek, valamint búzát, rozst és hajdinát termesztettek. Utóbbi növényhez kapcsolódik egy, a környékben ismert „falucsúfoló legenda”, amely szerint egy alkalommal a nemeskeiek, miután a Beeső csárdában jól felöntöttek a garatra, tónak nézték az egyik virágzó hajdinamezőt, és levetkőztek, hogy átússzák. Ebből eredt a szomszédos falvakban gyakran ismételgetett mondás: „a nömöskeiek megúszták a hajdinát”.[4]
Az 1910-ben végzett népszámlálás adatai szerint Nemeskének ekkor 552 lakosa volt, melyből 548 volt a magyar. Ebből 242 római katolikus, 295 református, 45 izraelita volt.
A településen 2008. május 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választás két polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő településvezető is elindult, és meg is nyerte azt.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 11% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 14,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 22% (6,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,9% szerbnek, 0,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt református, 9,6% római katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (72,9% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
Református temploma 1792-ben épült késő barokk stílusban.
